Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Stépán Gábort

A sikeres feltalálói tevékenység és a kimagasló iparjogvédelem egyik legrangosabb hazai elismerését ítélték oda Stépán Gábor professzornak.

Immáron 27. alkalommal osztották ki a Jedlik Ányos-díjat a szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó, kiemelkedő iparjogvédelmi munkássággal rendelkező hazai szakembereknek. 2023-ban az egyetemi szférából, a vegyiparból és a szellemitulajdon-védelem területéről kerültek ki a kitüntettek.

Az idei díjazottak között volt Stépán Gábor akadémikus professzor, a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Műszaki Mechanikai Tanszékének egyetemi tanára, a kar korábbi dékánja is. A műegyetemi szakember az analitikus mechanika, a stabilitáselmélet, a nemlineáris rezgések és a mechanikai rendszerek mozgásegyenletei terén ért el kiemelkedő eredményeket. Stabilitáselméleti kísérleteiben különböző szerszámgéprezgéseket figyelt meg: hasonló rezgések meghatározóak az emberi egyensúlyozás, a robotok stabilitása, az erőszabályozás, valamint az instabil egyensúlyi helyzetek és mozgások stabilizálása esetében. Stépán Gábor a Magyar Nemzeti Múzeumban megtartott ünnepi ceremónián vette át a magasrangú szakmai elismerést.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) egy kisfilmet is készített Stépán Gáborról és munkásságáról, amely a Hivata YouTube-csatornáján  tekinthető meg.

A Jedlik Ányos-díjat a Magyar Szabadalmi Hivatal (mai nevén Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) elnöke kezdeményezésére 1996-ban (vagyis a magyar szabadalmi rendszer centenáriumi évében) az ipari és kereskedelmi miniszter alapította. A kitüntetést minden évben a kimagaslóan sikeres feltalálói, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi tevékenység elismeréseként nyújtják át a díjazott szakembereknek.

A kitüntettek száma évente legfeljebb öt fő, illetve alkalmanként honoris causa díjat is odaítélnek. A jelöltek elbírálása, majd a végleges döntés hivatali és külső szakmai szervezetek ajánlásai alapján történik.

A díjazottak az elismerés odaítéléséről szóló oklevelet és emlékplakettet kapnak. Ez utóbbi egy bronzérem, amelynek előlapját Jedlik Ányos mellképe díszíti a „Jedlik Ányos-díj” körirattal; hátlapja domború, kráterszerű képződményt ábrázol, kipattanó - az alkotó gondolatot, a találmányt szimbolizáló - szikrákkal, valamint a „Magyar Szabadalmi Hivatal 1896-1996” felirattal.

A megalapítása óta eltelt több, mint negyedszázad alatt összesen 133-an részesültek ebben a rangos kitüntetésben, akik jellemzően kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, továbbá szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint a hivatal munkatársai voltak.

„Rohamosan fejlődő, ugyanakkor válságokkal terhelt világunkban csakis azok a vállalkozások, szervezetek maradhatnak talpon, amelyek érzékenyek az aktuális trendekre, képesek azokhoz alkalmazkodni vagy adott esetben befolyásolni azokat. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, abban mindenkinek a segítségére lehet, hogy egy-egy szabadalom, védjegy vagy formatervezési minta meglétével piacvezető, sokak által kedvelt és használt márkák maradjanak talpon a hazai és akár a nemzetközi piacokon is. Sok feltaláló, vállalkozás azonban nem tudja: ha valaki az innovációjáról konferencián, bármilyen nyilvános eseményen beszél, vagy publikálja az elért eredményeit, akkor az említett információ automatikusan közkinccsé válik, így nem oltalmazható. Ennek fontosságra hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy ezen a díjátadón épp olyanokat ismerünk el, akik ezzel nemcsak tisztában vannak, de sikereiket részben ennek is köszönhetik” – fogalmazott a díjátadón Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

 

 

Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár (bal oldalt) és Pomázi Gyula, az SzTNH elnöke (jobb oldalt) a Jedlik Ányos-díj díjazottjaival: Fésüs László, Ondi Levente, Kovári Zoltán, Stépán Gábor

 

2023-ban Jedlik Ányos-díjban részesültek:

 

Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a BME GPK Műszaki Mechanikai Tanszékének egyetemi tanára, a kar korábbi dékánja.

Fésüs László Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és a Debreceni Egyetem volt rektora. Fő kutatási területe a sejtbiokémia, a természetes sejthalál különböző formái és a transzglutaminázok. A természetes sejthalál egyik alapköve a sejtbiológiai ismereteinknek, az élettudományoknak, az orvosbiológiai gondolkodásnak. Nevéhez fűződik az egyik legpontosabb mikroanalitikai módszer kidolgozása, amely alkalmas a transzglutamináz nevű enzim által létrehozott keresztkötés mérésére.

Kovári Zoltán magyar és európai szabadalmi ügyvivő, a Kovári Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft. ügyvezetője munkája során leggyakrabban az élő természettudományok, ezen belül is a biotechnológia és a gyógyszeripar területére eső találmányokkal foglalkozik, mind jogszerzési, mind jogérvényesítési aspektusokból.

Ondi Levente vegyészmérnök, a Ximo Hungary Kft. ügyvezetője csapatával megteremtette a molibdén és volfrám alapú, úgynevezett Schrock-típusú olefin metatézis katalizátorok ipari léptékű gazdaságos szintézisét, és ezzel lehetővé tette alkalmazásukat az aroma- és illatszer-, bioenergia-, a polimeripar, és egy olyan, környezetbarát növényvédelem számára, melyben a kártétemény megelőzése a kártevők populációjának természetes módon (faj-specifikus feromonok felhasználásával) történő kontrolján keresztül történik.

A Magyar Nemzeti Múzeumban tartott ünnepi díjátadó ceremóniát a Hír TV élőben közvetítette. A felvétel a médium YouTube-csatornáján nézhető vissza.

 

TZS-KJ

Fotók forrása: Kovács Tamás/MTI, SzTNH Facebook-oldal