A BME-n megnyílt az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ

A Bosch és a Műegyetem új központjában a hallgatók naprakész gyakorlati tudásra tehetnek szert, a hazai és nemzetközi iparági trendekhez, igényekhez illeszkedve.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán átadták az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot. Az új központ eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. Segítségükkel a hallgatók az elmélet mellett naprakész gyakorlati tudásra tehetnek szert, illeszkedve a hazai és nemzetközi iparági trendekhez, igényekhez. A Műegyetem kampuszán megvalósult fejlesztés – a BME KJK képzéseihez kapcsolódóan – évente 60-80 egyetemi hallgató mellett a kar oktatói számára is korszerű teret biztosít szakmai munkájuk támogatásához. Az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alap által támogatott „2019-1.3.1-KK-2019-00004" számú projekt és az Európai Unió támogatásával megvalósuló Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium "RRF-2.3.1-21-2022-00002"  keretein belül valósult meg.

Zöldy Máté a BME MSc Járműmérnök Szakbizottság vezetője bevezetőjében kiemelte: „A technológiavezető iparvállalatokkal való aktív és sokszintű együttműködés a valódi kihívásokat megoldani tudó mérnökök képzésének egyik kulcsa. Az ipari kutatási megbízások révén az egyetemi oktatók a hallgatókkal és a mérnökökkel közösen vesznek részt a kutatási kérdések megválaszolásában és első kézből megszerzett tapasztalat kerül átadásra az oktatás során.”

Czigány Tibor a BME rektora megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki a Bosch támogatásáért. A rektor a több mint másfél évtizedes együttműködés mérföldkövének nevezte az új központ megnyitását, amelynek köszönhetően új szintre léptek a közös járműipari fejlesztések. Reményét fejezte ki, hogy az itt megszülető eredmények hozzájárulnak hazánk innovációs rangsorban elért eredményének a javításához is. „A műegyetem partner abban, hogy az erős alapképzésre építve a cégekkel együttműködve valósítsuk meg a gyakorlati oktatást, szoros kapcsolatokat ápolva az iparral - mondta Czigány Tibor. A BME rektora hozzátette, ennek az iparral kialakított együttműködésnek is köszönhető, hogy a Műegyetem érte el a legjobb helyezést a QS öt tudományterületi rangsorában szereplő magyar egyetem közül. Czigány Tibor, a BME rektora beszámolt arról is, hogy a Bosch támogatja az intézmény német nyelvű mérnökképzését, és az angol nyelvű fizikus-mérnökképzés elindításában is az egyetem partnere.

Verseghi-Nagy Miklós a BME kancellárja köszönetét fejezte ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium, és a Bosch támogatásáért, hiszen ezek nélkül nem jöhetett volna létre az új kompetencia központ, melyben az ipar és az akadémia világ közösen formálhatja a jövőt. A kancellár a Nobel-díjas egykori műegyetemista, Gábor Dénes szavaival zárta beszédét: „Találjuk fel együtt a jövőt.”

„A Bosch hosszú távú stratégiájának része a felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés kapcsolatának erősítése egy egyedülálló innovációs ökoszisztéma kiépítésével. Fontosnak tartjuk, hogy az akadémiai szektorral összefogva részt vegyünk az innovációs iparág formálásában, és aktív partnerként hozzájáruljunk az új mérnökgenerációk képzéséhez, ami az egész ország közös érdeke és a versenyképességet is erősíti. Hiszünk benne, hogy közösen még hatékonyabban tudunk előre lépni a jövő kihívásainak megoldásában” – fogalmazott Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető̋ igazgatója. Az ügyvezető igazgató szerint a központban megvalósuló fejlesztések eredményei remélhetőleg 3-5 éven belül az utcán futó járművekben is láthatók lesznek.

„Az egyetemek és a gazdaság összekapcsolásának ügye kiemelten fontos, 2018 után dimenziót váltott a kormány ezen a területen. - mondta el beszédében Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár három olyan területet nevezett meg, ahol jelentős előrelépésre van szükség az innováció fejlesztése érdekében-: az egyik a kutató-utánpótlás nevelés bővítése, ezen kívül tovább kell növelni az innovatív vállalkozások és a szabadalmak számát is. A kormány a munkáltatókat arra ösztönzi, hogy kutató-fejlesztő mérnökeiket küldjék doktori képzésre, ennek érdekében elindítottak egy kooperatív programot, továbbá folytatják a nemzeti kiválóság programot is - tette hozzá.

A megnyitó végén a meghívott vendégek, köztük Szászi István a Bosch Fejlesztési Központ vezetője, a BME megjelent dékánjai és oktatói megtekinthették az új Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot.

 

Nagyobb hatótáv, optimális működés: az elektromos járművek tökéletesítése a cél

Az Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ tevékenysége az elektromos járművek hajtásláncainak fejlesztésére fókuszál. Az új központban a BME és a Bosch szakemberei olyan szimulációs és tesztelési környezetben dolgozhatnak, ahol az elektromos hajtáslánc, illetve részegységeinek működését az eddigieknél pontosabban tudják modellezni, és a közös kutatás-fejlesztési munka eredményeként az elektromos járművek működését még jobban tudják optimalizálni. A cél, hogy az elektromos hajtásláncok hatásfoka javuljon, a hatótávok növekedjenek, a rendelkezésre álló akkukapacitás és az energiafogyasztás pontosabban előrejelezhető legyen. Így az elektromos járművek töltési igénye és a célhoz való eljutásuk is tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá válhat a jövőben.

 

Inspiráló kollaboratív terek az oktatás és a kutatás szolgálatában

A Bosch és a BME közötti együttműködés keretében egy új, mintegy 350 négyzetméteres, az oktatási-kutatási munkát szolgáló, modern szemléletben megálmodott irodateret is kiépítettek a Kompetencia Központ részeként. A korszerű kollaboratív teret a Bosch által bevezetett New Way of Working koncepció jegyében alakították ki. Open office elrendezést, „ház a házban” tárgyalókat, elmélyülést támogató, hangszigetelt könyvtárszobát, valamint közösségi, étkezési és együttműködési térként egyaránt funkcionáló „work café”-t hoztak létre. A cél az volt, hogy az egyéni és a csoportos munka hatékonyságát növelő, az együttműködést támogató, inspiratív munkakörnyezet és térszervezés jöjjön létre.

 

 

Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság

Fotó: Geberle B.