Az első hazai munkavédelmi szakvélemény a BME-n született

2023. május 03.

A munkavédelem napja alkalmából „A munkavédelem aktualitásai – Tapasztalatok, adatok és feladatok” címmel tartottak konferenciát a Műegyetemen.

Egy nappal az április 28-i Munkavédelmi Világnap előtt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztály EU-OSHA Nemzeti Fókuszpontja, a Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szakemberek Egyesülete (MUFOSZ) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Műszaki Továbbképző Központja konferenciát rendezett „A munkavédelem aktualitásai – Tapasztalatok, adatok és feladatok címmel. A Műegyetem munka-, tűz-, környezetvédelmi és minőségügyi rendszerkoordinátor, valamint munkavédelmi szakirányú továbbképzésen oktatja a téma szakértőit

A nagyszabású rendezvényt Czigány Tibor a BME rektora nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy az intézmény nemcsak a műszaki felsőoktatásban játszik megalapítása óta meghatározó szerepet, hanem a munkavédelem hazai meghonosításában is. Magyarországon az első munkavédelemmel kapcsolatos szakvéleményt az Osztrák-Magyar Monarchia belügyminiszerének kérésére 1870-ben a Műegyetem adta ki. A feladat annak vizsgálata volt, a papír gyártásnál az elsősorban kórházi hulladélrongyok újra hasznosítása során létrejövő betegségeket hogyan lehetne megelőzni. Az első munkavédelmi tantárgyak 1879-re datálódnak. Az egészségtan mellett például létezett „a hivatásbéli betegségek és balesetek esetén alkalmazható segélytan” elnevezésű tantárgy is. A munkavédelem mai is része a BME mindennapjainak. Vannak olyan szakok, ahol nem kaphatnak diplomát azok, akik nem teljesítik a kötelezően előírt munkavédelmi tantárgyat. A leginkább veszélyeztetett karon, a vegyészeknél minden félév elején a munkavédelmi képzés részeként az egyetem udvarán minden érintett hallgató részvételével éles tűzoltási gyakorlatot tartanak. A műegyetemi tanreaktor speciális munkavédelmi ismeretek megszerzését teszi kötelezővé nemcsak a hallgatók, de a műegyetemi dolgozók számára is. A rektor végezetül elmondta, hogy nemcsak az új belépők kapnak munkavédelmi képzést, hanem az egyetem közel 3 ezer dolgozója rendszeres képzéseken is részt vesz.

A konferencián beszédet mondott Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. „Tavaly csökkent a munkabalesetben elhunytak száma Magyarországon, de még így is ötnaponta meghal egy ember és 60-an sérülnek meg munka közben naponta.”- mondta el Czomba Sándort. Beszédében kiemelte, a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet minden dolgozó Alaptörvényben biztosított joga. A kormány elkötelezett a foglalkoztatás bővítése mellett, a munkavállalók életének, testi épségének védelméért - tette hozzá. Tavaly nőtt az ellenőrzött munkáltatók száma, a munkavédelmi hatóságok több mint 10 ezer ellenőrzés során közel 50 ezer intézkedést hajtottak végre. Ezzel és a több ezer tanácsadással a balesetek megelőzését szolgálták - fűzte hozzá. Elmondta: a munkavédelmi jogszabályok egyre kevésbé tudják követni a technológiai fejlődést. A hagyományos munkavédelmi szemlélet kihívások előtt áll, a technológiai változások, valamint a következő években a harmadik országbeli munkavállalók megjelenésével.

Az államtitkár szavait követően a rendezvény résztvevői gyertyagyújtással emlékeztek meg a munkahelyi balesetben elhunytaktról és azokról, akik megrokkantak vagy súlyosan megsérültek.

Április 28-a a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak nemzetközi emléknapja, amelyet 2003 óta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a munkavédelem napjaként is számon tart. Magyarországon 2012-ben nyilvánítottak hivatalosan is emléknappá.

Nesztinger Péter, a GFM főosztályvezetője prezentációjában kiemelte, hogy 2022-ben a munkavédelmi hatósági intézkedések száma meghaladta a 45 ezret ebből mintegy 4500 esetben azonnal intézkedésre volt szükség, mert közvetlen veszélynek volt kitéve a munkavállaló. A GFM adatai szerint a munkavédelmi hatóságok tavaly 451 esetben szabtak ki munkavédelmi bírságot 234 millió forintértékben, a közigazgatási és eljárási bírságok összege 12 millió forint volt tavaly.

Az előadások után átadták a Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szakemberek Egyesülete (MUFOSZ) díjait.

A konferencia zárszavát Dr. Zöld-Nagy Viktória Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkaerőpiacért, Munkavédelemért és Foglalkoztatás-felügyeletért felelős helyettes államtitkára mondta.