Az MI utat tör a közlekedésirányításban

Interjú a City AI intelligens közlekedésirányítási rendszerről, melynek ötlete és koncepciója a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar MEDIANETS laborjában született meg.

Nagyvárosban közlekedni a világon mindenhol idegőrlő tevékenység. Ma már szinte értelmét vesztette a „csúcsforgalom” kifejezés, hiszen alig van zsúfoltság mentes időszak. A közlekedési lámpák ideje nem követi, követheti a pillanatnyi forgalmat. Így volt ez legalábbis eddig- a BME kutatói ipari partnereikkel közösen kidolgoztak egy mesterséges intelligencia alapú real time közlekedésirányítási rendszert, melynek éles próba üzeme egy hónapja segíti dugómentes közlekedéshez a pécsieket. A City AI névre keresztelt rendszer a városokban fellelhető érzékelő pontok – így forgalomfigyelő kamerák, saját fejlesztésű mobilapplikáció, tömegközlekedési eszközökről származó valós idejű adatok – segítségével képes megfigyelni a város forgalmát. Az így szerzett adatokból a mesterséges intelligencia segítségével a rendszer elemzi, illetve előrejelzi a forgalmat, és beavatkozási javaslatokat ad egy diszpécsernek, akik a közlekedési lámpák programjainak azonnali megváltoztatásával gördülékenyebbé tehetik a közlekedést, és értesítést küldhetnek a tömegközlekedési cég utastájékoztató rendszerére, illetve a – közlekedők által használt – mobilapplikációra. A rendszer kifejlesztéséről Simon Vilmost a Műegyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi docensét kérdeztük.

Hogyan indult a City AI projekt?

A City AI intelligens közlekedésirányítási rendszer alapkoncepciója és -ötlete a BME-n született meg, a Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék (HIT) MEDIANETS laborjában. Szerencsére az ipari partnereink is láttak benne fantáziát, így a Gamax Informatikai és Munkaerő-kölcsönző Kft. valamint a RacioNET Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-vel alkotott konzorciummal pályázhattunk a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési, Innovációs Hivatal versenyképességi és kiválósági programjára. A sikeres pályázat eredményeként a projekt 2,312 összköltségéből 1,388 milliárd forintos támogatást nyertünk.

A konzorciumban mi volt az önök feladata, és mit bíztak a mesterséges intelligenciára?

A BME-s csapat fejlesztette ki a City AI intelligens közlekedésirányítási rendszer több innovatív, kiemelten fontos komponensét. Ilyen a gépi látáson alapuló, városi kameraképekből mesterséges intelligencia segítségével forgalmi adatokat előállító modul, a forgalmi predikciókat előállító, gépi tanuláson alapuló AI modul, illetve a közlekedési lámpák, forgalomtól függő, valós idejű vezérlését lehetővé tevő mesterséges intelligencia alapú modul. Utóbbit Pécs egyik forgalmas közlekedési csomópontjában teszteltükis. Tudomásunk szerint a világon ez volt a legelső publikált, éles forgalmi helyzetben tesztelt, valós idejű AI alapú lámpavezérlési megoldás. A lehetőségért nagy köszönet illeti a Magyar Közut konstruktív hozzáállását, akik lehetőséget biztosítottak a rendszereink összekötésére. Továbbá a BME-s csapat fejlesztette ki a nagy adathalmazok kezeléséhez feltétlenül szükséges folyam feldolgozási (stream processing) platformot, illetve járműkommunikáció (V2X) alapú forgalmi beavatkozási demonstrációt is bemutattunk.

 

Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

Úttörő technológiákról, algoritmusokról van szó, nem volt viszonyítási alapunk, az alapoktól kezdve nekünk kellett mindent kidolgozni. Ez egyszerre adott komoly szabadságot, és felelősséget is. A másik kihívást a közlekedési infrastruktúrából származó forgalmi adatok heterogenitása adta, ugyanis több forrásból, több szervezeti egységtől érkezett különböző formátumú és jellegű adat. Ezeket kellett azonos formátumra hozni, illetve megfelelően feldolgozni, hogy a mesterséges intelligencia alapú forgalom-predikciós megoldások fel tudják őket használni.

A Műegyetem részéről hányan vettek részt a fejlesztésben?

A BME részéről egy 20-25 fős csapat vett részt a fejlesztésben, professzorok, vezető oktatók mellett bevontunk a közös munkába PhD, MSc és BSc hallgatókat is. A területen végzett kutatásokból 2 doktori disszertáció, több diplomaterv és szakdolgozat, TDK dolgozat, illetve számos nemzetközi folyóirat és konferencia publikáció is született. Az egyik publikációnk egy nemzetközi konferencia legjobb publikáció díját is elnyerte. 

 

Miért Pécs kapta meg a City AI pilot rendszertét?

Pécs városa kellően nyitott volt egy ilyen új rendszer befogadására, illetve közepes méretű városként kiváló tesztelési terep az új technológiák számára. A rendszerünk bármilyen városra adaptálható, az elmúlt időszakban egyébként több hazai és külföldi város is érdeklődött a rendszer tesztelése, bevezetése iránt.

Az alkalmazás nemcsak az autóval közlekedőknek jelenthet nagy segítséget, hanem a tömegközlekedést használóknak is, ugyanis a térképen látható a városban közlekedő tömegközlekedési eszközök aktuális helyzetei, útvonalai, menetrendjei és késésadatai.

 

 

Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság