A Műegyetem ünnepi szenátusi ülésén Neumann János professzori címet, a BME Díszpolgára címet, és a BME Tiszteletbeli Doktora kitüntetéseket is átadták.

BME Neumann János professzori címet kapott Karikó Katalin Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus.

Karikó Katalin a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiáját alapozta meg felfedezésével. 2020-ban a szabadalma alapján készült el a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos, harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina. Az általa kifejlesztett mRNS alapú vakcina technológiája más betegségek (többek között rák, az agyvérzés, a malária és a sclerosis multiplex) gyógyításában is ígéretes eredményekre vezetett.

Munkásságát a professzori címre jelölő bizottság Neumann János örökségéhez méltónak véli: a Neumann gondolatai alapján felépített számítógéphez hasonlóan az mRNS COVID oltás is az egész emberiség életére hatással volt.

Karikó Katalin átveszi a BME Neumann János professzori címről szóló oklevelet a Műegyetem ünnepi szenátusi ülésén

Karikó Katalin a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) biológia szakán szerezte meg egyetemi oklevelét, majd biokémia területén doktorált, témája az antivirális rövid RNS-molekulák szintézise és alkalmazása volt. A Szegedi Biológiai Központban dolgozott, ahonnan létszámcsökkentésre hivatkozva elbocsátották. Az Egyesült Államokban Philadelphiában, a Temple Egyetemen folytatta kutatásait, majd Washingtonban, 1989-től pedig a Pennsylvaniai Egyetemen (UPenn) kutatott. 2013-ban lett a német BioNTech vezető munkatársa.

1997-ben Drew Weissman immunológus HIV elleni vakcinával kapcsolatos kísérletekbe kezdett, amelyhez Karikó Katalin is csatlakozott, mint mRNS-kutató. A magyar kutatónő terápiás felhasználási lehetőségben gondolkodva az mRNS négyféle építőeleméből az uridint annak módosított változatára, a sejtekben gyakran előforduló pszeudouridinra cserélte. Az így kialakított, csökkentett immunitású mRNS pedig hatékonynak bizonyult vakcinákban. Az egyetem (UPenn) által szabadalmaztatott módszer, a Karikó-Weissman-technika nagymértékben épített a kutatónő mRNS-sel kapcsolatos kutatásaira – ez lett évtizedekkel később a COVID-vakcinafejlesztés alapja a BioNTech és a Moderna cégeknél, és ez az mRNS-kutatás számos más orvosi területen is új perspektívákat nyitott. Karikó Katalin nemcsak a COVID pandémiára adott gyors reakcióban, a hatékonynak bizonyult vakcina fejlesztésében vállalt világszerte elismert, vezető szerepet, de érzékenyen reagált és reagál a társadalom kétségeire, félelmeire is.

Karikó Katalin 2023. június 2-án a BME Neumann János professzori cím átvételét megelőzően teltházas előadást tartott a BME Simonyi Károly előadótermében.

***

A Szenátus a BME Díszpolgára címet adományozta Bendzsel Miklósnak, a Magyar Mérnökakadémia (MMA) elnökének. A gépészmérnök, mérnök-közgazdász szakember a mérnökgenerációk oktatásáért, a szellemi tulajdon védelme irányában kifejtett úttörő munkásságáért, a mérnöktársadalmat összetartó szerepvállalásáért részesült a megtisztelő elismerésben.

Bendzsel Miklós, a BME Díszpolgára és Czigány Tibor rektor az ünnepi szenátusi ülésen - Bendzsel Miklós az egyetemtörténeti gyűjteménynek ajándékozta a Magyar Mérnök és Építész Egylet 1890-es oklevelét, amely ünnepélyesen tagjai sorába emelte a Műegyetem Tanműhelyét akkor már másfél évtizede vezető Csonka Jánost

Bendzsel Miklós életpályája már fiatal korától összefonódott a Műegyetemmel: a BME Gépészmérnöki Karán szerezte meg gépészmérnök diplomáját, később a Budapesti Corvinus Egyetemen (korábbi nevén Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) mérnök-közgazdász oklevelet, majd a közgazdaságtudományok doktora lett. Néhány évig kutatómérnökként dolgozott a Gépipari Technológiai Intézetben, majd közel 30 éves tapasztalatra tett szert az iparjogvédelem terén. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában különféle szerepköröket töltött be: elnöki titkár, ügyvezető elnökhelyettes és a szervezet elnöke is volt. Előbb alelnöke, majd 2020-tól elnöke a Magyar Mérnökakadémiának (MMA).

Bendzsel Miklós számos szakmai társadalmi szervezet tagja és tisztségviselője, továbbá választott tagja és tisztségviselője több közigazgatási, állami testületnek. 2019-től a Gábor Dénes-díj kuratóriumának elnöke.

A hazai műszaki és gazdasági felsőoktatási intézmények rendszeres vendégoktatója. A BME Díszpolgára címre a BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) terjesztette fel Bendzsel Miklóst.

***

A BME Tiszteletbeli Doktora címet adományozták Muriel Médardnak, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology - MIT) nemzetközi hírű oktató-kutatójának, a kommunikációs technológiák elismert szaktekintélyének.

Muriel Médard a hálózati kódolás területén végez alapvető jelentőségű kutatásokat. Munkatársaival olyan, mára klasszikussá vált eredményeket ért el, amelyek nemcsak elméleti szempontból jelentettek áttörést, de utat nyitottak a technológia gyakorlati felhasználásának is.

A 2000-res évek elején a hálózati kódolás ígéretes technológiának tűnt, ugyanakkor számítási komplexitása túlságosan nagy volt ahhoz, hogy elképzelhető legyen a gyakorlati, elosztott rendszerekbe való integrálása. Médard professzornak, csoportjának és munkatársainak a véletlen hálózati kódolással kapcsolatos munkája ebben hozott változást. Kidolgozták a hálózati kódolás gyakorlatba való átültetéséhez szükséges technológiát; eredményeik lehetővé tették a hálózati kódolás sikeres alkalmazását a hálózat szerkezetének vagy globális információk ismerete nélkül is.

A kutatónő munkája a hálózati kódolás biztonságával kapcsolatban is nagy hatású. Meghatározó eredményeket ért el olyan területeken, mint a titkosítás nélküli szennyezésfelismerés, az első, egyszerű Diffie-Hellman-elveken alapuló homomorfikus hálózati kódolási rendszer, a hálózati kódolás útválasztása, az implicit kódok, a csak a kódolási együtthatók titkosításán alapuló titkosítás, a vezeték nélküli hálózatok watchdog rendszerei, valamint a megbízható tárolás megbízhatatlan hálózatokon.

Az ő munkája volt az első, amely a hálózatmenedzsment információelméleti alapjait vizsgálta. A hálózatmenedzsment gazdag és változatos terület, amelyet eddig ad-hoc, alkalmazásspecifikus módon vizsgáltak. Médard professzor és csoportja e helyett a hibaelhárítás hálózati menedzsmentjének kérdéseit analitikus módszerekkel vizsgálta.

Az elosztott véletlen hálózati kódolással kapcsolatos munkája nemcsak alapvető elméleti eredményeket hozott, hanem figyelemreméltó technológiatranszfert is eredményezett.

Kiemelkedő szakmai eredményeinek hatását tükrözi, hogy idézettségét tekintve a világ kutatóinak top 1%-ába tartozik. Személyét a Thomson Reuters 2014-ben a világ legmeghatározóbb tudományos elméi közé sorolta. Muriel Médarddal és kutatócsoportjával a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) hosszú évek óta szakmai kapcsolatban áll, mely közös projektekben, publikációkban, szemináriumi előadásokban és látogatásokban testesül meg. Ezek nagymértékben formálták a kar kutatásait és a szakterületen erősítették a Műegyetem nemzetközi beágyazottságát.

***

A BME Tiszteletbeli Doktora címmel ismerték el Tóth Károly (Charles Toth), a The Ohio State University (OSU) munkatársa, 2013 óta Department of Civil, Environmental and Geodetic Engineering kutatóprofesszora munkásságát.

A magyarországi születésű szakember nemzetközileg elismert szaktekintély a fotogrammetria, távérzékelés, geomatika, szenzorok, navigáció és mobil térképező technológiák területén. Pályafutása elején kulcsszerepet játszott az első mobil térképezési rendszer (MMS) – a GPS egyik első polgári alkalmazása – koncepciójának kidolgozásában és megvalósításában. Az MMS egyik alapító atyjaként tartják számon, világszerte elismerik az MMS-technológia és alkalmazásai fejlesztéséhez való hozzájárulásáért. Az elmúlt 25 évben egyike volt annak a három nemzetközi vezetőnek, akik a Nemzetközi Mobil Térképezési Technológiai Szimpóziumot (MMT) szervezték, amely a navigációs és képalkotási technológiák fejlesztésére, valamint ezek digitális térképezésben, városmodellezésben, vészhelyzeti reagálásban, pilóta nélküli járművekben, precíziós gazdálkodásban, személyi navigációban, beltéri navigációban stb. történő alkalmazására összpontosít.

Az 1990-es évek végén ő vezette az OSU csapatát az Airborne Integrated Mapping System (AIMS) projektben, amely a világon elsőként adott át teljesen digitális, közvetlenül georeferált, nagy pontosságú légi térképezési rendszer prototípust, amely a GPS és az inerciális navigációs egység (IMU) szoros integrációján alapul. Ezt követően jelentős kutatási eredményeket ért el a távérzékelési platformok közvetlen georeferálásában, bevezetve a GPS/IMU-alapú szenzororientációt a térképező közösségbe, és általában neki tulajdonítják a „közvetlen és közvetett georeferálás” kifejezések megalkotását.

Korai szószólója volt annak, hogy a komplex térinformatikai adatokat (például terepmodelleket és képeket) a járműnavigáció támogatására is alkalmazzák. E téren tett erőfeszítései nagyban hozzájárultak az autonóm járműtechnológiák gyors fejlődéséhez.

Számos prototípusrendszert tervezett és fejlesztett a térképezés és navigáció területén végzett kutatáshoz, beleértve a különböző hátizsákos navigációs és térképezési rendszereket a leszerelt harci és vészhelyzeti egységek támogatására; a beltéri navigációt és térképezést, valamint az együttműködő navigáció fejlesztését támogató mobil platformokat. Számos terepi mérést és vizsgálatot vezetett a prototípusrendszerek teljesítményének értékelésére más kutatócsoportokkal együttműködve.

Az elmúlt három évtozedben szoros és sikeres együttműködést alakított ki a BME Építőmérnöki Karral (BME ÉMK), különösen a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékkel, illetve az Általános és Felsőgeodézia Tanszékkel. A kar 10 munkatársa és doktorandusza kutatott legalább 6 hónapot vezetése alatt az OSU-n.

***

A BME Tiszteletbeli Doktora címmel tüntették ki Vancsó Gyulát, a holland University of Twente kémiai tudományokkal foglalkozó tanszékének egyetemi tanárát, a nanoszerkezetű funkcionális anyagok tulajdonságainak tervezése, és a nanoméretű morfológiai szerkezetek tanulmányozásának nemzetközileg is elismert szaktekintélyét.

Vancsó Gyula már a PhD-fokozatának megszerzése óta folyamatosan intenzív szakmai kapcsolatot ápol a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karral (BME VBK), illetve a magyar tudományos élettel.

Kutatási területei elsősorban a makromolekuláris nanotechnológiára, az anyagtudományra és a lágy anyagokra koncentrálnak, különös tekintettel a nanoméretben textúrált felületek tervezésére, a molekuláris kémiára és fizikára, az atomi erő mikroszkópiára (AFM) és a fémorganikus polimerekre. A biológiai rendszerek felületi jellemzése, a biopolimerek, illetve a szintetikus polimerek tengervízzel alkotott határfelületének tanulmányozása területén is intenzív kutatásokat végzett. Közleményeinek jelentős része az anyagtudomány vezető folyóirataiban jelent meg.

Együttműködése a Műegyetemmel elsősorban a polimerkémián és a polimerfizikán keresztül a volt Műanyag- és Gumiipari Tanszékkel épült ki és több évtizedes múltra tekint vissza. A kapcsolat jelenleg is tart és az azóta átalakult Műanyag- és Gumiipari Laboratórium egyik fiatal oktatója most Twentében Vancsó Gyula csoportjában dolgozik. Közös munkáinkból összesen 8 közlemény született, amelyek az anyagtudományi terület nívós folyóirataiban jelentek meg.

A kutatási eredményei mellett kiemelkedő szervező tevékenységet folytat, ennek eredményeként számos nagyobb projektet és konzorciumi együttműködést is megvalósított, amelyekbe mindig igyekezett a hazai kutatócsoportokat is belevonni. Tagja volt az MTA TTK tudományos tanácsadó testületének.

***

A BME Tiszteletbeli Doktora címet ítélték oda Alon Wolfnak, az izraeli Technion Israel Institute of Technology egyetemi tanárának, laboratórium-vezetőjénk, leköszönt rektorhelyettesének, megválasztott dékánjának, és egyben az Izraeli Olimpiai Bizottság Sporttudományi Központ igazgatójának.

Alon Wolf kimagasló eredményeket ért el a biomechanika és a biorobotika területén. A professzor tudományos munkájában az orvosi és sebészeti technológiák fejlesztésén keresztül megszámlálhatatlan ember életszínvonalának visszaállításában játszott szerepet, különös tekintettel a rászoruló gyermekek számára készített robotikus kézprotézisekre.

Oktató-kutató munkája részeként a BME és a Technion közötti oktatási és tudományos kapcsolatok kialakításán és fejlesztésén is aktívan munkálkodott.

Tanulmányai és kutatásai elsősorban az orvosi képfeldolgozáshoz, a biorobotikához, valamint mozgásvizsgálatok gyakorlati alkalmazásához kapcsolódnak. A Technionon megalapította a Biorobotika és Biomechanika Laboratóriumot (BRML-Biorobotics and Biomechanics Lab). A BRML célja olyan kutatások és fejlesztések folytatása, amelyek a biomechanika és biorobotika eszköztárával a mindennapi életben is érzékelhető valós impakttal rendelkeznek. A labor számos MSc- és PhD-hallgatónak ad lehetőséget tanulmányaik elmélyítésére és kutatásaik folytatására.

Számos kutatási díjat nyert: 2012-ben városi kutató-mentő kígyórobotja, míg 2014-ben a sebészeti kígyórobotja lett az IEEEE egyik kitüntetett innovációja, 2016/17. évben az IEEE Engineering in Medicine & Biology Society legjobb előadója. Az utóbbi időben kutatásainak fontos területe a robotikus ortrézisek fejlesztése.

A 2000-res évek elejétől aktív szakmai kapcsolatot ápol a BME Gépészmérnöki Karral (BME GPK). Alon Wolf kutatócsoportja és a BME GPK Biomechanikai Kooperációs Kutatóközpontja különböző mozgásvizsgálati módszerek párhuzamos, de független verifikálásában vettek rész, majd az ottani kutatók közös vizsgálataikban az alsó végtagi ízületek elváltozásainak járásra gyakorolt hatását vették górcső alá. Alon Wolf szakmai tanácsaival segítette a BME GPK Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatikai Tanszék (MOGI) MoCap Laboratóriumának kialakítását. Rendszeresen részt vesz PhD-dolgozatok bírálatában, emellett a mechatronikai mérnökszak biomechatronika specializációjának meghívott előadója. Rektorhelyetteseként segítette a BME és a Technion közötti szakmai kapcsolatok kiépítését. Ennek eredménye az Erasmus+ KA 107 projekt is, amelynek keretében több hallgatói és oktatói ki- és beutazás megvalósulhatott.

TZS-KJ

Fotók: Kiss Viktor