Idén BME-s stand is várta a főiskolások és egyetemisták közkedvelt találkozójára, az EFOTT-ra érkező látogatókat. A fő látványosságot a BME Formula Racing Team szolgáltatta.

A közel fél évszázados múltra visszatekintő fesztivál egyaránt lehetőséget nyújt egy kis napozásra a Velencei-tó partján, kötetlen barátkozásra, felhőtlen bulizásra, ahogy arra is, hogy az érdeklődők közelebbről is megismerkedhessenek a leendő felsőoktatási intézményükkel.

Az UNIversumban található BME-stand a tópartra vezető út mentén állt, így a strandolók közül is szép számmal akadt olyan, akinek a tekintetét megragadta a Formula Racing Team versenyautója. Ők tartották ugyanis a frontot a BME EHK-val (Egyetemi Hallgatói Képviselet) karöltve.

A fesztivál második napján kukkantottunk be a babzsákokon beszélgető fiatalokhoz, akik elmondták, hogy már a nyitás óta kinn vannak. „Egész nap fogadtuk az embereket, akik erre jártak. Sokan jöttek, a legtöbbjüket a nyereményjátékok vonzották, hiszen fesztiválbelépőt is lehetett nyerni, de sokan érdeklődtek az egyetem iránt is, nekik bővebb tájékoztatást is tudtunk adni itt a helyszínen. Este hat után pedig mi is mentünk fesztiválozni” – mondta Varga Viktor, aki idén végzett a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon (GTK), ősszel pedig a mesterképzésen folytatja tanulmányait. Magáról a rendezvényről pozitívan nyilatkozott, mint rutinos visszajáró idén sem csalódott, „pont olyan, amilyenre számítottam”- fogalmazott.

Gurin Attila a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karról (KJK) most először van a fesztiválon, és ő is úgy érzékelte, hogy a nyereményjáték nagy vonzerővel bírt. „Fiúk, lányok nagyjából egyenlő arányban tértek be hozzánk, életkorukat tekintve leginkább egyetemisták, illetve sokan azok közül, akik a BME-n végeztek. Visszajönnek egy kis nosztalgikus beszélgetésre. Jó helyen van a sátor, útba esik, ahogy mennek le a partra, és bevonzza őket a Formula Racing Team autója” – összegezte gondolatai Attila.

A szóban forgó versenyautóról és háttértörténetéről kicsit bővebben is elbeszélgettünk Finta Andrással, a GTK műszaki menedzser hallgatójával.

„Az egyetemen nagyon jó versenycsapat közösség van. Mi a BME Formula Racing Team vagyunk, egy elektromos versenyautót építő Formula Student csapat az egyetemen. A BME Motorsport csapat szintén Formula Student csapatként belsőégésű motorokkal haktott versenyautókat épít. Nekik az egyetemen van a műhelyük, a mi székhelyünk pedig Pesterzsébet, természetesen különböző kategóriákban versenyzünk. Csapatunk 2007-ben alakult, 2008-ban építettük meg az első autónkat, és azóta minden évben előállunk egy újabbal. Amit itt láthatunk, a 2021-es, a csapat eddigi történetének egyik, ha nem a legsikeresebb autója. Azt még érdemes tudni róluk, hogy ezek nagyon könnyű versanyautók, ez összesen 196 kiló, de idén már levittük a súlyt 192-re.”

Mennyi idő egy ilyen autót összerakni?

„Valamivel több, mint fél év. Szeptemberben szoktuk elkezdeni a tervezést, ami december közepéig tart. Majd következik a gyártás és az összeszerelés, és nagyjából május elején már működik az autó. Ez követi a tesztelés és a versenyzés, aminek most, nyáron van szezonja. Idén is megyünk Ausztriába, lesz verseny a Hungaroringen, és hivatalosak vagyunk Németországba is. Egy ilyen versenyre nagyjából 70 egyetemi csapat érkezik különböző országok, különböző egyetemeiről. A versenyen statikus és dinamikus versenyszámokban mérjük össze erőnket. A zsűri sok szempontot figyelembe vesz, kezdve onnan, hogy ki tervezte meg jobban az autót, egészen a legapróbb részletekig le kell bontani: mit, hogyan terveztünk meg, mi mennyibe került, milyen nehézségekkel szembesültünk a folyamat során. Ezeket mind pontozzák, illetve egy business plant is fel kell építeni az autó köré. Ezt követik a dinamikus versenyszámok, amely során megmutatkozik, hogy az autó hogyan teljesít a pályán. Ide csak akkor juthatunk el, ha már átmentünk a gépátvételi procedúrán. Ellenőrzik azt is, hogy szabályos-e a jármű mind mechanikai, mind elektronikai szempontból, jól működnek-e a fékékek, jó-e a rétegrend, és egyéb szabályzatban előírt dolgok. Dinamikus versenyszám például a gyorsulás, a „skidpad” nevezetű versenyszám, ahol a kanyartempót nézik. Két hurkot megyünk jobbra, kettőt balra, és ebből egy átlagidőt számítanak. Itt nyilván a leszorító erő az, ami dominál. Két fő versenyszám van. Az egyik az autocross, ahol egy maximum másfél kilométeres pályán bóják között közlekedünk, ahogy a többi versenyszámban is. Van benne egy kis szlalom, egy éles kanyar, újabb kigyorsítás, ennél az egykörös tempót nézik. Ezt követi az endurance. Itt 22 kilométert kell megtenni az autocross pályáján, ahol 11 kilométer után jön egy pilótacsere. Három percünk van arra, hogy teljesen leállítsuk az autót, beüljön az új pilóta, és újraindítsa a gépet. Ebben az a nehézség, hogy ezek egy az egyben prototípus autók, hiszen mi csak egyet tudunk építeni, ezért kihívás, hogy ez az egy végigmenjen a pályán. Egyébként az autó képes önvezető módon is működni, és talán még azt a tempót is el is tudjuk érni, amit pilótával. Ez nagyon nagy előrelépés számunkra, hogy a jármű software-e, illetve az egész program képes erre.”

Miközben beszélgetünk, Puha Katalin a fotós szerepét tölti be, aki szintén a 70 fős csapat tagja, és most végezte az első évfolyamot a GTK kommunikáció szakán. Természetesen szóba kerül a nemek aránya a csapaton belül, amiről Andrástól a következőket tudjuk meg: A lányok részaránya az operatív, illetve szponzorációs részen a legnagyobb. Ezek a csoportok felelnek mindenféle háttértevékenységért, mint a szervezési feladatok, a team image, a social media vagy a HR, illetve a megfelelő támogatási háttér meglétéért. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy meg tudjuk építeni a versenyautókat. Azonban a mérnöki résszel foglalkozó csoportokban is vannak női csapattagok.”

Kik érdeklődtek a kiállított autó iránt?

„Voltak többen is, akik mélyebben is értenek a témához, úgyhogy velük jó félórás beszélgetések is összejöttek. Volt, aki csak felkapta a fejét, hogy hát, ez egy izgalmas dolog, meséljünk még róla… Majd áttértünk BME-es nyereményjátékokra, és arra, hogy milyen szakra érdemes jönni. Szerintem az, hogy itt tudunk lenni kölcsönösen jó az egyetemnek és a csapatnak is. Nekünk azért is jó, mert a BME-ről érkezik hozzánk a legtöbb hallgató, és így jobban bele tudnak látni a dolgokba. Az egyetemnek pedig azért előnyös, mert a leendő hallgató látja, hogy mennyi lehetőség várja az BME-n, többek között akár egy versenycsapatba is beléphet.”

Forrás: https://kozlekedes.bme.hu/

Fotók: BME FRT