Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Rádióamatőröktől a kisműholdakig – 100 éves Műegyetemi Rádió Club (MRC)

2024. 05. 23.

Az évszázados jubileum alkalmából a HUNOR-programban részt vevő magyar űrhajósjelöltek tettek látogatást az MRC „otthonában”.

1924. május 20-án a K épület 1. em 64-ben tartotta alapító ülését a Műegyetemi Rádió Club (MRC). Megalapítása akkoriban kettős célt szolgált. Egyrészt a rádióamatőr tevékenységén keresztül önképzési lehetőséget biztosított, másrészt gyakorlati eszközökkel segíteni tudta az egyetemi oktatást. Vezetői az egyetem oktatói közül kerültek ki, míg tagsága – a hallgatókon kívül – nyitott volt az egyetemhez nem tartozó személyek számára is. Az 1920-30-as években a hazai híradástechnika fejlődésével egyidőben a Klub rádió adóvevők és hangfrekvenciás eszközök fejlesztésébe kezdett, és ezzel kapcsolatosan a publikációs tevékenység is jelentőssé vált. Az 1956-os forradalom idején biztosított hírközlési támogatása miatt a Club működését betiltották. 1975-ben megváltozott névvel - Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-MHSZ Rádióklubja – és a műholdakhoz kapcsolódó fő profillal indult újra a teljes rádióamatőr aktivitást magába foglaló tevékenység. Az 1980-as években kapcsolatba kerültek az AMSAT világméretű szervezet európai ágával, aminek a hatására fedélzeti berendezések készítésébe fogtak, melyek több műholdon is eredményesen működtek. A rendszerváltást követően 1990-ben visszakapták eredeti nevüket, és újra MRC néven folytatták tevékenységüket.

2006-ban egyetemi hallgatók kezdeményezésére elindult az első hazai műhold, a MASAT-1 fejlesztése, melyet 2012-ben sikerült pályára állítani. A Clubra támaszkodva, amely 2024. május 20-án ünnepelte alapításának 100. évfordulóját, a Műegyetem hallgatói és oktatói 2012 óta már öt kisműholdat építettek, köztük a világ első és legkisebb működő műholdját, az 5x5x5 cm-es SMOG-P-t. 2023-ban pedig a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként elkészült a SMOG sorozat legnagyobb darabja, az ötödik, minden eddiginél bonyolultabb műegyetemi műhold is. Az MRC-100, melynek nevét a Club és a jelentős évforduló előtti tisztelgés adata, pályára állása óta kifogástalanul működik, és szolgáltatja az adatokat. A műholdak vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található rádióállomás biztosítja.

Saját eredményein túl több hazai és nemzetközi projektben is kamatoztathatta tudását és tapasztalatát az MRC folyamatosan megújuló csapata. Például a 2022 januárjában Föld körüli pályára álló SanoSat-1 nevű nepáli piko-műhold kifejlesztésében is aktívan részt vettek a BME VIK szakemberei.

Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék címzetes egyetemi docense, a műholdprojektek egyik szakmai vezetője, 1970-ben állt a Műegyetem Űrkutató Csoportjának élére. Az űrkutatás hazai fejlesztésében betöltött több évtizedes kiemelkedő munkájáért 2019-ben Gábor Dénes Életműdíjat kapott, a kisműholdak fejlesztésének terén elért eredményeiért 2021-ben neki ítélték a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozta kitüntetést, illetve pár nappal ezelőtt a Távközlés Napja alkalmából rendezett éves konferencián az NMHH Magyari Endre-díj elismerésében részesült.

A négy magyar űrhajósjelölt – Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Schlégl Ádám, Szakály András – rádiókommunikációs kiképzésében és a rádióamatőr vizsgára történő felkészítésében az MRC munkatársai is részt vettek. Az űrhajósjelölteket Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, valamint Gschwindt András és Dudás Levente, a műholdprojektek szakmai vezetői fogadták.

 

KK.

Fotók: SPOT