Vízi boszorkánykonyha az Építőmérnöki Kar laboratóriumában

1782-ben megalakult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első elődintézménye, az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum földmérő, térképrajzoló, vízépítő és ármentesítő képzéssel - innentől datálja létezését az Építőmérnöki Kar. A kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke az 1963-ban megalakult Vízellátás-Csatornázás Tanszék jogutódja. A kutatási területei közül a legfontosabbak: víziközmű-rendszerek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése, ivóvíz- és szennyvíztisztítási technológiák tervezése, fejlesztése, üzemoptimalizáció, települési csapadékvíz-gazdálkodás, vízminőség-szabályozás, hidrológiai és vízminőségi monitoringrendszerek,  vízgyűjtőgazdálkodás, döntéstámogató rendszerek fejlesztése vízminőségi és vízgazdálkodási problémák megoldásához, valamint az éghajlatváltozás hatásai. A tanszék a vízi közművek területén elsősorban műszaki fejlesztéseket végez, de minden területen folytat alap- és alkalmazott kutatásokat és kutatás-fejlesztést. A tanszéki laboratórium működéséről Musa Ildikó laborvezetőt kérdeztük.

Milyen fő irányokban folyik most kutatás?

Az antropogén hatások jelentősen befolyásolják mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek minőségét. A különböző vízhasználatok, víziközmű-rendszerek - ivóvízellátás, szennyvíztisztítás, ipari vízellátás, mezőgazdasági tevékenység stb. - hatással vannak a természetes vizek állapotára. A vízhasználat mellett a cél megőrizni a természetes vizek ökoszisztémáját és az ivóvíz iztonságot. Az oktatólaboratóriumunkban a hallgatók a vízkémia-hidrobiológia tantárgy keretében vesznek részt laborgyakorlatokon, a mérő és technológiai laboratóriumunk kutatásokhoz gyűjt adatokat, ipari szereplők megrendelésére végez fejlesztéseket. Ha a feladat megkívánja, apró szennyvíztisztító berendezést állítunk össze, beszivárgási modelleket építünk vagy kisüzemi kísérleteket végzünk. A hallgatók a valós méréseket megkövetelő TDK-munkákhoz bármelyik laboratóriumot használhatják, a diplomamunkán dolgozók és PhD-hallgatóink pedig ott vannak a kutatócsoportokban, az ipar felkérésére dolgozó csapatokban.

Mire jó a 21. században egy egyetemi laboratórium?

A hallgatók a laboratóriumi mérések során megtapasztalják, hogy egyszerű méréseken keresztül hogyan jutunk vízminőségi információkig, amelyek segítik a természetes vizekben lejátszódó folyamatok megértését. Tapasztalatom szerint szeretik a labormunkát, igyekszem érdekessé tenni számukra. A teljes folyamatot átlátása érdekében a mintavételnél kezdünk, elvégezzük a vízminőségi vizsgálatokat, és az eredmények értékelésével eljutunk a következtetésig. Ezek a lépések együttesen biztosítják a szükséges információt a vízminőségi állapot leírásához. Fontos kiemelni, hogy ez egy csapatmunka.

Nem lehet a kísérleteket kiváltani számítógépes szimulációkkal?

A valós körülmények között végzett kísérletek, mérések a mi területünkön iszonyatosan fontosak. A szimulációs modelljeink mért adatok nélkül szinte használhatatlanok. A megbízható adatoknak különösen a vízminőség szabályozásával kapcsolatban van jelentőségük. Hosszú idejű, múltbéli vízminőségi mérési eredmények és friss, páréves vizsgálat nélkül nem tudnánk a jövőre vonatkozóan becsülni, sem a természetes vizek, sem ipari víziközmű-létesítmények esetében.

Az ipari megbízások és nemzetközi kutatások tapasztalatai, eredményei átvihetők az oktatásba?

Az ipari megbízások ebből a szempontból speciálisak, hiszen a közös munka mindig titoktartási nyilatkozattal kezdődik. Az ipari területen végzett, akut problémára irányuló mérnöki munkában az a szép, hogy nincsenek sablonok. Minden feladat új, mindegyik más megoldást kíván. A nemzetközi kutatásoknál más a helyzet, azok eredményei nyilvánosak, több hallgatónk, doktoranduszunk is részt tud venni ezekben a projektekben.

Melyek voltak a közelmúlt nagy projektjei, nemzetközi együttműködései?

Folyamatban van a Vízgyűjtő léptékű szennyezőanyag-transzport modellek izotópos és többelemes mérésen alapuló validálása című SNN OTKA-pályázatunk. Az Interreg Danube Region Tethys projekt az édesvizek ókori görög titán-istennőjének nevét viseli, mivel a Duna menti országokra váró gigantikus feladat a veszélyes anyagok (HS) okozta vízszennyezés hatékony kezelése, olyan kihívások közepette, mint az éghajlatváltozás, az energiaválság és a piaci ellátási hiányok. A Danube Water Balance (Dunai vízmérleg) projekt az első, melynek keretében a Duna vízgyűjtőjén elterülő valamennyi ország együttműködésével kidolgozunk, a vízgyűjtő egészére kiterjedő, a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó számítási módszertan és modellrendszert. Ez a Duna-medence vízmérlegének közös értelmezésével a vízmennyiségi és vízgazdálkodási kihívások hatékonyabb kezelését is elősegíti majd. Tavaly zárult egy, a Dunához kapcsolódó Nemzeti Kiválóság Program-projektünk, a Tiszta ivóvíz, mely a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nemzeti Víztudományi Prograamjához illeszkedve a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatásokat tárja fel a vízkivételtől a fogyasztókig, vagyis a vízbázistól egészen a csapig. Részt veszünk a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium munkájában is. Volt több önkormányzati megbízásunk: Debrecennek, Kisújszállásnak szennyvíztisztítással kapcsolatban adtunk tanácsokat, míg Biatorbágynak komplex állapotértékelést, szennyvízkibocsátási és csapadékvíz-mennyiségi elemzést készítettünk.

Hogyan tudnak részt venni a BME pályaorientációs tevékenységeiben?

Sokáig tagja voltam az egyetemi pályaorientációs bizottságnak, minden alkalmat igyekszünk megragadni, hogy felkeltsük a középiskolások figyelmét. A karunk végzősei könnyen el tudnak helyezkedni, és minél több kutatásban vesznek részt az egyetemi évek alatt, annál vonzóbb portfólióval kereshetnek állást. A legutóbbi Kutatók Éjszakáján például szabadulószobává alakítottuk át az egyik laborunkat, az érdeklődők játékos feladatok megoldásával ismerkedhettek meg a vízkémiával, a vízanalitikával, a vízi közművekkel és a vízhez kapcsolódó környezeti kérdésekkel. A november 29-ei egyetemi Nyílt napon is érdekes programokkal várjuk a fiatalokat: kísérletekkel, vizsgálatokkal meg tudjuk mutatni, ahogy mi hívjuk, a boszorkánykonyhánkat.

KJ

Nyitókép: Interreg-danube.eu