Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Díjeső a BME építészeinek a Normafa síház megújításáért

2024. 12. 19.
Normafa síház, homlokzat

A Középülettervezési Tanszék oktatói, Bartha András és Szabó Levente munkájának híre külföldre is eljutott.

Budapesti Építészeti Nívódíj dicséretében részesült a Normafa síház épületének megújítása és bővítése, melyet a BME Építészmérnöki Karának két oktatója, Bartha András egyetemi adjunktus (Studio Konstella) és Szabó Levente tanszékvezető egyetemi tanár (Hetedik Műterem) tervezett.

Az elismerést Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, Erő Zoltán, Budapest főépítésze és Eltér István, a Budapesti Építész Kamara volt elnöke adták át a Középülettervezési Tanszék két oktatójának a FUGA Budapesti Építészeti Központban. A jövőre 80 éves tanszék oktatói, kutatói és alkotói, építőművészeti profiljában is meghatározó részt képvisel az épített örökség értelmezése, a műemléki, védett épületek megújítása, kibővítése, az építészet és emlékezet kapcsolatrendszerének sokszínű, elméleti és gyakorlati szempontú aspektusainak összessége, a tervezési gyakorlatban integrált módon való megvalósítása.

Normafa Síház

„Átfordult a ház, a bejárat. A síház idézőjelbe került: a bővítmény kereste és megtalálta a helyét, sőt új karaktert is hozott. (…) És észre kell vennünk, hogy az együttes a tájban áll, az üvegfalak az erdőre nyílnak, nincsenek bodegák a környéken, a fák közt ülünk, bent. És ez jó… A Normafa síház jó kezekbe került: Budapesti újabb alkotással gazdagodott a Gesamtkunst kategóriában” – hangzott el a laudációban.

Normafa Síház

Szintén díjazta a síházat az Építőipari Nívódíj kuratóriuma, a Középület / Kereskedelmi és Vendéglátó építmény kategóriában. A méltatás szerint „a Normafánál álló szép és időtlen épület visszafogottan igényes felújításon esett át – amit kiegészít az új, aszimmetrikus, könnyed, mai faszerkezetű bővítmény. Az új szárny szerényen a főépület mögé húzódik.

Az együttes átmenetet képez a tradicionális, szeretnivalóan romantikus-modern, épített síház és a természeti és kilátást adó környezet, az erdő között.”

December 16-án, a Magyar Építészet Napján Lázár János építési és közlekedési miniszter „a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában, és az építészeti szemléletformálásban kifejtett tevékenységért” adományozható Pro Architectura díjban részesítette a két alkotót. Az épület bemutatkozott Szlovéniában, a novemberi Pirani Építészeti Napokon is mint az év 5 legjobb hazai épületének egyike.

Normafa Síház

A helyi védettség alatt álló Normafa síház épülete 1930-31-ben épült. A főhomlokzat és a tömeg egységét megőrizve, az eredeti belső téri struktúrából kiindulva helyezték el a tervezők az éttermi funkciót az épületben. A kiszolgáló tereket az oldalszárnyak végeibe, a közönségforgalmi tereket a középső, kiemelt traktusba és a hozzá kapcsolódó oldalsó térrészekbe koncentrálták. Az íves teraszt az építéskori állapotot rekonstruálva fedett-nyitott térré alakították vissza.

Normafa Síház

A középső traktus tömegét, arányait alapul véve, azzal tengelyes térsort alkotva helyezkedik el az új erdei pavilon, amely a közönségforgalmi terekkel összekapcsolódva tágítja a használati lehetőségeket. Faszerkezetű, fazsindelyes anyaghasználatával, látszó fa rácsostartós szerkezetével, lebegő formájával, tárgyszerű formálásával a völgy, a természet erdei karakterének oldottabb hangulatához illeszkedik. Eltolható üvegfalai nyári üzemben szinte teljesen átjárhatóvá és átláthatóvá teszik az építményt.

Normafa Síház

Az új pavilon látszólag mindenben ellentéte az egykori síháznak: ami ott súlyos, az itt nehéz, ami ott zárt, az itt nyitott, ami ott épületszerű, az itt tárgyszerű, ami ott falas, az itt vázas rendszerű. Mégis, alaprajzi szerkesztésén túl a vörösfenyő zsindely természetes, ezüstös szürkülése, nemesedése egyre inkább összehangolttá teszi majd az új kompozíciót.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság