Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

„Mindenkinek rá kell találnia a pedagógiai vénájára”

2025. 01. 13.
Oktatás

Február elején módszertani tréningen vehetnek részt a Műegyetem oktatói: a GTK szakemberei segítenek még jobb órákat tartani.

A regisztrációs hétre módszertani továbbképzést hirdet a BME oktatóinak a Rektori Hivatal Oktatási Igazgatósága a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszékével együttműködésben. A képzésen a résztvevők olyan gyakorlati tudással gazdagodhatnak, amelyet már a következő órájukon is kamatoztatni tudnak és kiegészíthetik azt év közbeni egyéni mentorálással. De miért hasznos egy ilyen képzés egy egyetemi oktatónak? Erről kérdeztük a trénereket és egy korábbi résztvevőt.

Az interkulturalitás és inklúzió témakörében előadó Berzsenyi Emese szerint a digitális világ és részben a Covid okozta pszichés sérülések miatt egészen más igényeik és szükségleteik vannak a mai diákoknak, mint akár a 15 évvel ezelőttieknek. „Ez már az óvodában látszik, ott az atipikus gyerekek aránya 5-ről felment 40 százalékra, és még a BME-re bejutók között is 10 százaléknyian lehetnek, ezért fontos a differenciált tanári megközelítés” – mondta a Műszaki Pedagógia Tanszék adjunktusa.

A képzés február 3. és 7. között lesz, 2 napon át, 9-től 16 óráig, egyórás ebédszünettel. A helyszín: a Q. épület, A. szárny (Magyar tudósok körútja 2.), I. emelet 124.-es 114-es és 115-ös terem. A csoportok maximum 12 fős létszámmal indulnak, a helyek a jelentkezés sorrendjében töltődnek fel. Jelentkezni ezen a linken lehet.

A Műegyetemre érkező külföldi hallgatók nagy száma miatt hasonlóan nagy jelentősége van annak, hogy az oktatók képesek legyenek empatikusan kezelni a radikálisan új kulturális környezettel szembesülők nehézségeit.

„Arra sajnos nem lehet mindenkinek ideje, hogy autodidakta módon utánaolvasson az ezen kérdéseket tárgyaló szakirodalomnak, a kurzusunkon viszont koncentrált, gyakorlatorientált ismereteket kaphat”

– mondta Berzsenyi Emese.

Szandi-Varga Péter, a tanszék adjunktusa azzal kezdte, hogy nagy megtiszteltetés, egyben saját oktatói karrierjének csúcsa az ország egyik legjobb egyetemének tanárait segíteni abban, hogy még jobbak legyenek. Azért van erre szükség, mert bár a legtöbb oktató kiváló szakember, ez még nem jelenti feltétlenül a pedagógiai tapasztalat meglétét is. „Ez egy külön szakma, már-már művészet. Mindenkinek rá kell találnia a pedagógiai vénájára, ehhez pedig meg kell értenie, milyen folyamatok játszódnak le saját magában” – magyarázta a bme.hu kérdésére.

A képzés moduljai:

1.  Oktató vagyok a felsőoktatásban

A cél a képzésben részt vevők saját oktatói tapasztalatainak az áttekintése az önreflexióra építve: milyen kihívásokkal néznek szembe, mire büszkék, miben lenne szükségük segítségre. A másik fő cél annak feltérképezése, hogy a tanárságuk hogyan viszonyul a felsőoktatásban elvárt további szerepköreikhez. Szóba kerülnek a „jó tanár” jellemzőivel kapcsolatos elképzelések, kitérve az egyéni mintákra is. Az oktatók visszajelzést kaphatnak arról, hogy milyen területen kell fejlődniük.

2. A kulturális különbözőségek kezelése

Képesnek kell lenni helyesen felismerni az oktató és a hallgatók közötti, valamint a hallgatók egymás közötti kulturális különbözőségeit és ezeket a lehetőségekhez igazítva kezelni. A kurzus arra vállalkozik, hogy a sokrétű kulturális különbözőségeket a kollégákkal közösen feltérképezve és elemezve kezelési lehetőségeket mutasson a leggyakrabban felmerülő problémákra. Fontos tudatosítani, hogy az ember individuumként és a társadalom tagjaként is folyamatosan változó valóság – nincsenek módszerek, amelyek mindenkire és minden oktatási helyzetben érvényesek.

3. Eszközök és módszerek

A cél megismertetni a résztvevőket a legújabb technológiai eszközökkel és pedagógiai módszerekkel, amelyek hatékonyabbá és interaktívabbá tehetik az oktatást. Az oktatók felismerhetik, melyek illeszkednek legjobban a saját pedagógiai stílusukhoz, és hogyan lehet ezeket hatékonyan integrálni az oktatásba. A modul támogatja az oktatókat abban is, hogy fejlődjenek a digitális kompetenciáik.

4. A tantermi oktatás korszerű módszerei

A cél felkelteni az oktatóban a motivációt, hogy módszerkosarát önállóan is fejlessze, és legyen képes módszertanilag fejlődni. Fontos cél, hogy az oktató érzelmi intelligenciája fejlődjön, a hallgatókra és magára a tanítás-tanulás nexusában közösségként tekintsen, így legyen tisztában a közösség fogalmával, jellemzőivel, a közösségfejlesztés alapvető jellegzetességeivel.

Szandi-Varga Péter a kurzuson elsősorban módszertani témákkal foglalkozik, „azt igyekszem átadni, hogy a pedagógiában senkinél sincs meg a bölcsek köve, minden egyes szituációra meg kell találni a jó módszert, és lehet, hogy legközelebb egy ugyanolyanra egész mást kell majd alkalmazni” – mondta. Hozzátette, gyakran előfordul, hogy nem érti egy oktató, miért sikerült egy órája nagyon jól, egy másik meg gyengén, miközben ő ugyanazzal az attitűddel állt hozzá mindkettőhöz.

„Az ilyen jelenségek hátterét próbáljuk megvilágítani: azt, hogy miként lehet ráérezni a különböző csoportok saját rezgésére, és így elkerülni a nagy kilengéseket.”

Séllei Beatrix, az Ergonómia és Pszichológia Tanszék adjunktusa csak az idén csatlakozik a trénercsapathoz, de 15 éve a Műegyetemen tanító pszichológusként, akihez a hallgatók gyakran fordulnak különféle problémákkal, látja, miért van szükség a képzésre. „E problémák jelentős része abból fakad, hogy a kollégák bár jó szakemberek, nincs pedagógiai képzettségük. A tudás hatékony átadásához kell a módszertani tudás és a pedagógiai érzék, előbbi tanulható, utóbbi fejleszthető. A pedagógusképzésben óriási az önismeret és a pszichológiai ismeretek szerepe, ebből szeretnénk egy kis szeletet átadni, illetve felkelteni az igényt, hogy az oktatók továbbmenjenek ezen az úton.

Így nemcsak a hallgatók, hanem ők maguk is jobban érzik majd magukat az órákon.”

Manojlovic Heléna, a tanszék adjunktusa a tanítás során használható, egyre fontosabb digitális eszközökkel és a hozzájuk kapcsolódó módszertanokkal ismerteti meg a kurzus résztvevőit. Kérdésünkre azt mondta, az oktatók általában nem tudják, pontosan mit várhatnak a képzéstől, egyszerűen szeretnének fejlődni, remélve, hogy jó ötleteket kapnak, és ő ennek igyekszik is megfelelni. „A visszajelzések általában pozitívak, értékelik, hogy gyakorlati jellegű tudást kapnak nagy- és kiscsoportos foglalkozásokhoz. 

Rengeteget tanulunk tőlük mi, trénerek is.”

Tóth Blanka, a VBK docense még az első, 2023-as képzésen vett részt. „Nemcsak a saját magam fejlesztése végett jelentkeztem rá, hanem azért is, mert oktatásért felelős dékánhelyettesként szerettem volna úgy ajánlani a kollégáimnak, hogy van róla tapasztalatom. Igazán hasznosnak bizonyult, 6-7 fős csoportban oldottunk meg szituációs gyakorlatokat, megismerkedtünk egy sor online eszközzel, amelyek nagyon jól jöhettek volna kicsit korábban, a Covid-járvány idején. 

Megtanultuk azt is, miként érdemes a saját tárgyunkat elhelyezni a tantervi kontextusban.”

Tóth Blanka fontosnak annak tudatosítását, hogy az oktatóknak mintáik ugyan vannak, de aki nem jár mérnök-tanár képzésre, annak mindent magának kell megtanulnia a pedagógiából, ezért elkél az ilyen típusú segítség. „Én 25 éve voltam hallgató, amit azóta láttam, az teljesen megváltozott, a mai eszközök, módszerek többsége akkor még ismeretlen volt” – jegyezte meg.

gp