Hírfolyam
BME-s kutatók az MTA idén megválasztott tagjai között
2025. 05. 07.
Kémikusoktól gépészmérnökökön át matematikusokig.
Május 7-én, a Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén lezajlott a háromévenként esedékes tagválasztás. A BME jelöltjei közül az MTA rendes tagjai közé 5, levelező tagjai közé 7 kutató került be.

Rendes tagok
Imre Sándor egyetemi tanár, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja. Tudományos munkássága a távközlés 21. századi új irányai közül a nagy sebességű vezeték nélküli és mobilhálózatokat, valamint a kvantummechanikai elvekre épülő kommunikációt és informatikát öleli fel. Tudományos és iskolateremtő munkásságát Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. A Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

Insperger Tamás egyetemi tanár, a Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanikai Tanszékének vezetője. Kutatási területe a műszaki mechanikán belül a dinamika. Tudományos és oktatási munkáját 2021-ben Mestertanár Aranyéremmel, 2022-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. Nemrég bekerült egy D1-es besorolású folyóirat szerkesztőbizottságába. A HUN-REN–BME Gépek Dinamikája Kutatócsoport vezetője.

Károlyi György Zoltán, a Természettudományi Kar Nukleáris Technika Intézetének egyetemi tanára. Szakterülete a nemlineáris dinamika és alkalmazásai. Időben változó paraméterű dinamikai rendszerek vizsgálatára dolgozott ki új eljárást a klímaváltozás analógiáját kihasználva, és továbbfejlesztette a tisztán csillapított kaotikus dinamikai rendszerek elméletét. Négy diákja szerzett PhD-fokozatot.

Keserű György Miklós, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszékének egyetemi tanára. Szakterülete a gyógyszerkémia. 2020-ban Gábor Dénes-díjat, 2022-ben Széchenyi-díjat kapott. 2023-ban az Academia Europeae tagjává választották. A HUN-REN TTK Gyógyszerinnovációs Központ igazgatója, a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium vezetője.
Nyulászi László, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a gyógyszerkémia, a főcsoportbeli elemek kémiája, a számításos kémia, a foszfor- és szilíciumtartalmú konjugált rendszerek vizsgálata. Az elmúlt hat évben 33 közleménye jelent meg zömében Q1-es folyóiratokban.

Völgyesi Lajos, az Építőmérnöki Kar Általános és Felsőgeodézia Tanszékének professor emeritusa. Szűkebb szakterülete az általános geofizika és a fizikai geodézia. Jelentős tudományos eredményei vannak a geoidformák fizikai hátterének magyarázata, a geoid időbeli változása, a Föld forgási jelenségeinek vizsgálata és a földtudományi matematika területén. Kutatócsoportja jelenleg az általános relativitáselmélet kísérleti alapját képző Eötvös-kísérlet felülvizsgálatával és újramérésével foglalkozik.
Levelező tagok
Kállay Mihály, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének vezetője. Szűkebb szakterülete az elméleti kémia. Egyik legfontosabb eredménye olyan automatizált programozási módszerek kifejlesztése, amelyek segítségével tetszőlegesen bonyolult kvantumkémiai közelítések egyenletei automatikusan levezethetők és megoldhatók. A pontos kvantumkémiai modellek alkalmazhatóságát kiterjesztette nagyobb molekulákra a módszerek számításigényének csökkentésével. Elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) fiatal kutatók számára meghirdetett támogatását és a Nemzetközi Kvantumkémiai Akadémia érmét.
Keglevich György, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a foszforkémia. A P-heterociklusos kémia fejlődéséhez új szintézismódszerek és szelektív átalakítások kidolgozásával, új reakciók felfedezésével és új vegyületcsaládok bevezetésével járult hozzá. Több nemzetközi folyóirat szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja. Akadémiai díjas, József Nádor-díjas mestertanár.
Molnár Lajos, a Természettudományi Kar Analízis és Operációkutatás Tanszékének egyetemi tanára. Matematikus, szűkebb szakterülete a funkcionálanalízis és a lineáris algebra. Főszerkesztőként sikerült megújítania a Riesz Frigyes és Haar Alfréd által alapított Acta Scientiarum Mathematicarum (Szeged) folyóiratot. Kitüntetései: Grünwald Géza Emlékérem (1992), Erdős Pál-díj (2000), Akadémiai Díj (2011), Szele Tibor Emlékérem (2023).
Nagyné László Krisztina, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének professor emeritája. Szűkebb szakterülete a határfelületi fizikai kémia és a felületkémia, a kolloidika és az anyagtudomány. Nemzetközi szinten kiemelkedő kutatási eredményeit a nanostrukturált pórusos szenek felületkémiájának a határfelületi jelenségekben játszott szerepét tanulmányozva érte el. Az MTA Kolloidkémiai Munkabizottságának elnöke, az American Carbon Society tagja.
Orbulov Imre Norbert egyetemi tanár, a Gépészmérnöki Kar dékánja. Szűkebb kutatási területe a fémmátrixú kompozitok, különösen a kompozit fémhabok. Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottsága mellett tagja a Magyar Mérnökakadémiának, a Magyar Mérnöki Kamarának és a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének. Kétszer kapott lehetőséget MTA Lendület kutatócsoport alakítására, kétszer nyerte el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. Tudományos munkásságát 2013-ban a Junior Prima díjjal ismerték el.

Simon Ferenc, a Természettudományi Kar Fizika tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a szilárdtest-fizika, ezen belül az elektron-spektroszkópia és a kvantumtechnológia. Számos új kísérleti berendezést épített, köztük optikailag detektált mágnesesrezonancia-spektrométert és impedanciamérő mikrohullámú mérőrendszert. A kifejlesztett méréstechnikát sikerrel használta fel orvosi és félvezetőipari kutatásokban. Az ERC Starting Grant és az MTA Lendület program nyertese.
Simon Károly egyetemi tanár, Természettudományi Kar Sztochasztika Tanszékének vezetője. Szűkebb szakterülete a dinamikai rendszerek, a fraktálgeometria és a geometriai mértékelmélet. Létrehozta a BME Sztochasztika Tanszékén a fraktálgeometriai iskolát, melynek tagjai rendszeresen nemzetközileg jelentős eredményeket érnek el. Kitüntetései: Alexits György-díj (2001), Bolyai-plakett (2008), Akadémiai Díj (2016), Szele Tibor Emlékérem (2017) és a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2023).

Szilágyi József, az Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a hidrológia, hidrometeorológia, vízgazdálkodás. A területi párolgás folyamatának újszerű termodinamikai leírásával olyan széles körben alkalmazható eljárást fejlesztett ki, amely meteorológiai és műholdas távérzékelési adatok segítségével lehetővé teszi a területi párolgás, valamint a talajvíz utánpótlódásának nagyléptékű térképezését. 2022-ben Vásárhelyi Pál-díjban, 2024-ben Akadémiai Díjban részesült.

Takács Gábor, a Természettudományi Kar Fizikai Intézetének igazgatója. Elméleti fizikus, kutatásai kiterjednek a szilárdtest-fizika, a statisztikus fizika és a részecskefizika területére. Szűkebb szakterülete a nem egyensúlyi kvantumtérelméletek és a kvantumstatisztikus fizika, az integrálható rendszerek és a konform térelmélet. Független hivatkozásainak száma közel 2300, Hirsch-indexe 21. Novobátzky- és akadémiai díjas, Lendület-csoportvezető.
Tapasztó Levente, a BME Természettudományi Kar kutatóprofesszora. Új nanotechnológiai eljárásokat fejleszt a grafén és más kétdimenziós anyagok tulajdonságainak célzott hangolására. Rangos hazai és nemzetközi pályázatokat nyert el, például Lendület (2014), ERC Starting Grant (2016), Élvonal (2021). Laboratóriumában folyik a BME-s fizikushallgatók STM gyakorlata. Fontosabb díjai: Junior Prima, MTA Ifjúsági Díj, MTA Fizikai Díj és Akadémiai Díj.

Telek Miklós, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi tanára. Tudományos munkássága a távközlési rendszerek forgalmi modellezésétől kiindulva a sztochasztikus modellezési módszerek széles körét öleli fel a nagy sebességű vezeték nélküli kommunikációtól a Markov-modulált folyamatokig. Számos kutatási (OTKA), fejlesztési (EU FP7) és ipari együttműködési (Magyar Telekom, Nokia, Ericsson) projekt vezetője. Ipari együttműködéseiből több távközlési szabadalom készült.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság