Roska Botond a BME Neumann-professzora, Demjén Zoltán az Egyetem Díszpolgára

Szombaton megtartotta idei hagyományos ünnepi ülését a BME Szenátusa, ahol az egyetem legrangosabb intézményi és szakmai elismeréseit adták át. A Himnusz elhangzása után a moderátor, Mozsár Eszter rektori személyi titkár köszöntötte a megjelent vendégeket: Roska Botond neurobiológus professzort, Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztert, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárt, Vetési Ivánt, a BME Fenntartó Zrt. vezérigazgatóját;

Gulyás Balázst, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökét, Jakab Rolandot, a Műegyetem Támogatói és Baráti Köre elnökét, Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát, a Magyar Rektori Konferencia elnökét, Kovács Leventét, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnökét, az Óbudai Egyetem rektorát, Pakucs Jánost, a Pro Progressio Alapítvány elnökét, Dale Martint, az EELISA Európai Egyetemi Szövetség elnökét és Bendzsel Miklóst, a Magyar Mérnökakadémia elnökét és Kuminetz Gézát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorát;

valamint a BME vezetőit: Charaf Hassan rektort, Pálfalvi András kancellárhelyettest, Rózsa Szabolcsot, az Építőmérnöki Kar, Orbulov Imrét, a Gépészmérnöki Kar, Alföldi Györgyöt, az Építészmérnöki Kar, Szarka Andrást, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Imre Sándort, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Varga Istvánt, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Aszódi Attilát, a Természettudományi Kar és Koltai Tamást, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánját; továbbá Nyulászi Lászlót, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnökét és Lévai Imrét, az Egyetemi Hallgatói és Doktorandusz Képviselet elnökét, Péceli Gábor akadémikust, az egyetem korábbi rektorát, Bihari Péter oktatási rektorhelyettest, Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettest, Nemeslaki András nemzetközi rektorhelyettest, és Zaránd Gergely tudományos rektorhelyettest.

Charaf Hassan rektor az ülést megnyitó beszédében az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia megalapításának kezdeményezőjét, Széchenyi Istvánt idézte, aki azt írta Hitel című művében, hogy „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”. „A BME hallgat a legnagyobb magyarra: jelenleg 750 doktorandusz hallgató van az egyetemen, és a célunk, hogy 2030-ra elérjük az 1000-et, 2035-re az 1500-at” – jelentette ki a rektor.

A rektor és Szászi István

Hozzátette, néhány nap múlva indul a világűrbe a BME volt hallgatója, Kapu Tibor, aki biztosan támaszkodhatott a kiválasztási és a felkészülési folyamat során is az itt megszerzett megalapozott műszaki tudásra. Ahogy a misszió tartalék űrhajósa, Cserényi Gyula, sőt elődjük, az űrbe épp 45 éve eljutó Farkas Bertalan is elvégezte a Műegyetemet.

„A magyar felsőoktatási egyre versenyképesebb, de ez a verseny nem öncélú: mindannyian a nemzet szolgálatában állunk” – mondta beszédében Hankó Balázs. A jelen lévő oktatókhoz, kutatókhoz szólva úgy fogalmazott, „önök azok, akik felébresztik a vágyat a tudásra, motiválnak másokat”, ezért pedig köszöni a felelősségvállalást és az áldozatot.

Az intézmény fenntartóváltására utalva a miniszter azt mondta, a BME most megmutatja, hogyan lehet egy egyetemet úgy működtetni, hogy egyszerre legyen tudományos műhely és az ipari szféra partnere. „Azt kívánjuk a BME-nek, hogy ez az új működés vezesse a legjobbak közé” – fűzte hozzá, majd a nap egyik fő díjazottját hozta szóba: „A magyar géniusz igenis létezik és most is itt van velünk: Roska Botond olyan kiválóság, akit az hajt a mindennapokban, hogy embereket segítsen, azaz tudásával hatást gyakoroljon az életünkre”.

Hankó Balázs

Mozsár Eszter ismertette a Neumann János Számítógéptudományi Társasággal együtt létrehozott Neumann János Professzori cím idei kitüntetettje, Roska Botond érdemeit. (A Neumann János Professzori címet azon kimagasló, nemzetközi szinten is elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi tudósok kaphatják, akiknek a tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a névadó által elért tudományos eredményekhez, és a tevékenysége kötődik az BME-hez.)

„Roska Botond nemzetközi hírű, Neumann Jánoshoz méltó ismertségű tudós. Kutatómunkája a látás mechanizmusainak feltárásával és a vak emberek látásának helyreállításával kapcsolatos. [...] 2014 óta a Bázeli Egyetem professzora, alapító tagja és 2018 óta igazgatója az egyetem Molekuláris és Klinikai Szemészeti Kutatóközpontjának. Kutatócsoportja meghatározó szerepet játszott a neuronok retinabeli, thalamusbeli, valamint a cortexbeli működésének feltárásában. A csoport kidolgozott egy olyan génterápiát, amely visszaállíthatja azok látását, akik genetikai rendellenesség miatt lettek látáskárosultak. 2018-ban sikerült működőképes, mesterséges retinát növeszteniük laboratóriumi körülmények között. [...] 

Roska Botond a Wolf-díj, a magyar Szent István-rend, valamint a Prima Primissima Díj kitüntetettje, az International Prize for Translational Neuroscience nyertese. A látás helyreállítására irányuló, kiemelkedő hatású kutatásaiért elnyerte a Susan Greenberg által alapított Visionary Prize díjat, a Louis-Jeantet Orvosi Díjat, valamint a Körber Európai Tudományos Díjat. Számos tanácsadó testület és szerkesztőbizottság tagja, illetve elnöke.”

Charaf Hassan Hankó Balázzsal és Kovács Leventével közösen átadta a kitüntetést igazoló oklevelet és plakettet Roska Botondnak. A kitüntetett felidézte, hogy édesapja, Roska Tamás a Műegyetemen volt professzor: „Nagyon szerette a munkáját, ezért én 18 éven át hallgattam, hogy milyen jó mérnöknek lenni”. Hozzátette, a BME missziója ma is az, mint akkor: a fizikai, matematikai tudást olyan tevékenységekre fordítani, amelyeknek kézzelfogható haszna van. Megemlítette, hogy valaha matematikusnak is készült, és bár Neumann Jánossal személyesen nem találkozhatott, de rendre beleütközött „olyan tételekbe, amelyek valamiképpen az ő nevéhez fűződnek”.

Roska Botond

Ezután Szarka András rövid beszédben Demjén Zoltánt terjesztette fel az Egyetem Díszpolgára címre. (A Szenátus azoknak adományozhatja ezt a címet, akik támogatásukkal, tevékenységükkel, az egyetem érdekeit képviselő magatartásukkal kiemelkedő mértékben hozzájárultak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak jobb ellátásához, nemzetközi elismertségének öregbítéséhez, és nem állnak munkavállalói jogviszonyban a BME-vel.)

Demjén Zoltán okleveles vegyészmérnök, címzetes egyetemi docens, az MTA Szervetlen Kémiai és Anyagtudományi Bizottságának tagja, a BME Műanyag- és Száltechnológiai MSc-képzésén a Műanyagok alkalmazása kurzus meghívott előadója. „A hallgatók számára érdekesen, életszerű példákkal és ipari nézőpontból oktatja a tananyagot. Önzetlen és odaadó munkájával évtizedek óta segíti az Oláh György Doktori Iskola munkáját” – mondta a díjazottról Szarka András. 

Charaf Hassan, az előterjesztést elfogadva, átadta a díszpolgári címet igazoló oklevelet Demjén Zoltánnak, aki a kitüntetést megköszönve azt mondta, „a tevékenységem messze eltörpül amellett, ami én kaptam ettől az intézménytől, tanáraimtól, kollégáimtól.” Pályafutása fontosabb állomásaink felidézése után azzal fejezte be, hogy amint hallgató korában, úgy ma is óriási az igény mérnökökre, technológiai szakemberekre, „örülök, hogy ennek a képzésnek a részese lehetek”.

A Műegyetem az idén három tiszteletbeli doktort is avatott. Orbulov Imre Alexander Fidlin, a németországi Karlsruher Institute of Technology Műszaki Mechanikai Intézetének munkatársát terjesztette fel. „Fidlin professzor 2017 óta ápol szoros szakmai kapcsolatot a BME oktatóival. 2019 óta mentora a német nyelvű mérnökképzés keretében a Gépészmérnöki Karról a KIT-re kiutazó magyar hallgatóknak. Meghatározó szerepet vállalt a program két diplomát adó képzéssé történő továbbfejlesztésének az előkészítésében és megszervezésében” – mondta a GPK dékánja.

Szarka András Regine Schönlechnert és Christian Müllert terjesztette fel. Regine Schönlechner a gabonatudományok, elsősorban a kis-álgabonák hasznosításának nemzetközileg ismert kutatója, élelmiszertudományi tárgyak oktatója a bécsi Universität für Bodenkulturon (BOKU). „A régióban is egyedülálló kezdeményezés volt angol nyelvű élelmiszertechnológiai laboratóriumi kurzus szervezése a BOKU jól felszerelt kisüzemi laborjaiban a BME élelmiszeres hallgatói számára 15 éven keresztül, melynek koordinálását osztrák részről dr. Schönlechner vállalta magára” – mondta Szarka András.

Christian Müller a Freie Universität Berlin Szervetlen Kémia Tanszékének professzora. Nemzetközileg elismert szakértője az alacsony koordinációjú foszforvegyületek kémiájának. „Több mint tíz éve együttműködik a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékével, amely együttműködés számos magas színvonalú tudományos közleményt eredményezett. 2024-ben három hónapon keresztül vendégprofesszorként támogatta a tanszék munkáját, egy új kutatási irányt indítva el az egyetemen” – méltatta Christian Müllert a VBK dékánja.

A három új tiszteletbeli doktor köszönő beszéde után az Ipari professzori címek átadása következett. Orbulov Imre Németh András mérnöktanárt terjesztette fel a hazai műanyagiparban elért kutatás-fejlesztési, innovációs eredményeiért, az egyetemi oktatásban és kutatásban nyújtott kimagasló szakmai támogatásáért. Varga István pedig Szászi Istvánt, a Bosch csoport ügyvezető igazgatóját terjesztette fel, akinek a BME egykori hallgatójaként és adjunktusaként nagy szerepe van a vállalati-egyetemi ökoszisztéma kialakításában, és vendég a mai napig tart előadásokat a KJK-n.

A BME legrangosabb kitüntetését, a József Nádor Emlékérmet azok kaphatják meg, akiket kimagasló oktató-nevelő és tudományos munkájuk, az egyetem jó hírének növelése érdekében kifejtett tevékenységük erre érdemessé tett, illetve az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben vagy más egyetemi munkaterületen nyújtott kimagasló teljesítményükkel elősegítették az intézmény fejlődését. Az egyetem alapítójáról elnevezett érmet az idén négyen kapták meg:

- Szalay Tibor címzetes egyetemi tanár, aki 41 éven át végzett nemzetközileg is elismert kiemelkedő tudományos és oktatómunkát a BME-n. 2008 és 2012 között a Gépészmérnöki Kar tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, 2013 és 2023 között a Gyártástudomány és -technológia Tanszék vezetője volt.

- Balázs Mihály egyetemi tanár, Kossuth-, Prima Primissima- és Ybl-díjas építész, aki bő négy évtizede az Építészmérnöki Kar oktatója, korábban pedig a Középülettervezési Tanszék, illetve az Építőművészeti Doktori Iskola vezetője volt. Egykori tanítványai ma az ország meghatározó építészegyéniségei és építészoktatói. 

- Marosi György János professor emeritus, az MTA levelező tagja, Széchenyi-díjas feltaláló és kutatásszervező, aki nemzetközi hírű kutatást végez a gyógyszerkészítmények fejlesztése területén. A BME legeredményesebb kutatói közé tartozik.

- a 2025. április 23-án 93. évesen elhunyt Frigyes István professor emeritus, aki több mint 70 évig folytatott nemzetközileg elismert kutató-fejlesztő tevékenységet a vezeték nélküli digitális hírközlő rendszerek területén. Több mint 42 évig volt a BME elkötelezett oktatója, számos hallgatót juttatott el a tudományos fokozatig, halála előtt néhány nappal még értesült a kitüntetéséről.

A Sztoczek József Emlékérmet a Szenátus azzal a céllal alapította, hogy azon egyetemi foglalkoztatottak, akik több éven át az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben, fejlesztésben vagy más, az Egyetemmel kapcsolatos területen nyújtott teljesítményükkel kiemelkedően szolgálták az Egyetem érdekeit, méltó elismerésben részesüljenek. Az ünnepségen a BME tíz dolgozója vehette át:

- Báthoryné Gyáni Szilviam a Humánerőforrás Igazgatóság Munkaügyi Osztály ügyvivő szakértője,
- Csengey Gabriella, a Kancellária Pénzügyi és Számviteli Igazgatóság gazdasági ügyintézője,
- Csögör-Szikora Anett, a Kancellária Vagyongazdálkodási Igazgatóság ügyvivő szakértője,
- Garancsi Teodóra Zsuzsanna, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikai Technológia Tanszék gazdasági ügyintézője,
- Igricz Tamás, a BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék tanszéki mérnöke,
- Korbuly Eszter Gabriella, az Építőmérnöki Kar Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék oktatási ügyintézője,
- Püski Éva, a Rektori Kabinet Oktatási Igazgatóság oktatási koordinátora,
- Toldi Krisztina, a Gépészmérnöki Kar Gyártástudomány és –technológia Tanszék gazdasági ügyintézője,
- Vargáné Édes Emőke Tünde, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékáni hivatalvezetője és
- Veressné Balogh Beáta Éva, a Központi Tanulmányi Hivatal igazgatóhelyettese.

Az Egyetemi Ifjúságért (Pro Juventute Universitatis) kitüntetést – az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára – a Szenátus olyan személyeknek adományozza, akik a hallgatók érdekében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet végeztek. Az idei kitüntetettek:

- Dallos Györgyi, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar hivatalvezetője
- Rémai Zsolt, a Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék adjunktusa.

Ezután az elmúlt két félév kiváló oktatói vették át A Műegyetem Kiváló Oktatója díjat, melyben azok az oktatók részesülhetnek az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára, akiket az összes általuk oktatott kurzuson együttvéve legalább 100 hallgató véleményezett, és a kialakult sorrendben az első öt helyen szerepeltek. Charaf Hassan és Lévai Imre az alábbi oktatóknak adta át a kitüntetést:

- Bognár György, az Elektronikus Eszközök Tanszéke docense,
- Böcskei Elvira, a Pénzügyek Tanszék docense,
- Csima Géza, az Algebra és Geometria Tanszék adjunktusa,
- Csima Judit, a Számítástudományi és Információelméleti Tanszék docense,
- Krausz Nikol, a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék adjunktusa,
- Lőrincz Balázs, a Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék PhD-hallgatója,
- Milkovszki Tamás, az Algebra és Geometria Tanszék adjunktusa,
- Póra András, a Pénzügyek Tanszék tanársegéde,
- Szilágyiné Kertész Júlia, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék adjunktusa és
- Takács Bálint Máté, az Analízis és Operációkutatás Tanszék adjunktusa.

Az év legjobb hallgató sportolójának járó Hajós Alfréd-díjat a 2024-es párizsi olimpia aranyérmes férfi párbajtőrcsapatának tagja, Nagy Dávid kapta. Ha valaki nem emlékezne erre a sikerre: ő lett a Műegyetem 20. olimpiai bajnoka.

Nyulászi László közölte az Egyetemi Habilitációs Bizottság által az idén habilitáltak névsorát, majd a rektorral közösen átadta az ezt tanúsító okleveleket. A habilitált oktatók:

Bartók István – Az arányosság építészeti szerepének tanulmányozásáért;
Bálint Péter – Nem-egyenletesen hiperbolikus biliárdok vizsgálatáért;
Csoknyai Tamás – A hazai lakóépületek energetikai vizsgálatáért;
Fejérdy Péter – A szakrális és a közösséget szolgáló építészeti munkásságáért;
Gulyás András – Komplex hálózatok fejlesztéséért;
Micskei Zoltán Imre – Kritikus szoftverrendszerek automatizált ellenőrzési módszereinek kidolgozásáért;
Toka László – Felhőrendszerekben való erőforrás-kezelés területén elért eredményeiért;
Varga Tamás – A projekt alapú építészeti tervezésben elért eredményeiért;

A Szenátus ünnepi ülésén doktorokat is avatott. Rózsa Szabolcs (ÉMK) és Orbulov Imre (GPK) 17-17, Alföldi György (ÉPK) 24, Szarka András (VBK) és Imre Sándor (VIK) 25-25, Varga István (KJK) 11, Aszódi Attila (TTK) 24, Koltai Tamás (GTK) pedig 6 jelöltet terjesztett elő a doktori címre.

Az ülés a Szózattal ért véget.

A közvetítés teljes terjedelmében visszanézhető az alábbi videón:

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság