Élő könyvek, valódi történetek a STEM Akadémián

A BME új tehetséggondozó programja, a STEM Akadémia egyik legérdekesebb eseménye az Élő Könyvtár, melynek során az egyetem volt hallgatóit, jelenlegi oktatóit, kutatóit és az iparban dolgozó partnereit kérdezhetik a középiskolás diákok személyes életútjukról, dilemmáikról, döntéseikről. A rendezvény a visszajelzésekból ítélve mindkét oldalon tetszést aratott.

Ábrahám László, közel 50 év szakmai tapasztalattal a háta mögött, elkötelezetten vállalta a részvételt: „Az okos ember más kárán tanul, 

szeretném a fiatalokat számos csapdától és bajtól megóvni” 

– mesélte utólag. Beszámolt arról is, hogy akadt olyan diák, aki volt elég bátor, és nem a sikereket, hanem élete legnagyobb szakmai kudarcát firtatta.

Egy akadémista Terdik Bálint tervező építésszel folytatott beszélgetése után azt írta: „A története megerősített abban, hogy jó úton járok – adott egy kézzelfogható példát arra, hogy ez az út boldog és értelmes élethez vezethet.” Egy gondolat különösen megragadta Kanalas Patrikot: 

„Az építészet nemcsak szakma, hanem életforma – és ha igazán szereted, minden nehézség ellenére is boldoggá fog tenni.”

Baloga-Barthi Boglárka akadémista a kőröshegyi viadukt hídmesterként ismert Hanák Tímea történetét emelte ki: „Számomra egyértelműen a vele folytatott beszélgetés volt a leginspirálóbb. Élő példája annak, hogy a nőknek is van helyük a műszaki területeken.” A beszélgetés hatására „abból az álomból, hogy szeretnék a BME történelmének részese lenni, szilárd meggyőződés formálódott.”

Miczki Júlia közlekedésmérnök így indokolta a részvételét: „Eszembe juttatta, amikor valaki egyszer azt mondta, hogy 'a nők olyanok, mint a könyvek', és izgalmasnak találtam, hogy most erre a pár órára tényleg azzá is válhatok, hogy a diákok elolvashassanak belőlem egy-egy oldalt.” Az egyik első kérdés, amit kapott, mélyen elgondolkodtatta: „Hogyan egyeztethető össze a karrier és a család – nőként? Picit meglepett, hogy ez még mindig ennyire erősen jelen van a fiatalok gondolkodásában, de épp ezért fontos, hogy őszintén lehessen beszélni.”

Egy másik emlékezetes pillanatban azzal köszönték meg neki a beszélgetést: 

„Végre valaki megcáfolta a sztereotípiát, hogy milyen egy közlekedésmérnök.” 

Úgy érzi, a diákok kérdései és reflexiói őt magát is gazdagították: „Őszintén mondhatom, hogy nem csak ‘olvastak engem’, hanem ‘írtak’ is a könyvembe. A találkozások és beszélgetések megnyugtattak afelől, hogy jó kezekben van a jövőnk.”

„Az Élő Könyvtár számunkra nemcsak pályaorientációs eszköz, hanem lehetőség arra, hogy a tanulók valós, megélt életutakból merítsenek erőt. Ezek a beszélgetések lebontják a távolságot a jövő és a jelen között és hiteles példákon keresztül adnak irányt, reményt, önbizalmat” – mondta Séllei Beatrix, az Ergonómia és Pszichológia Tanszék docense, az esemény egyik szervezője.

Úgy gondolja, a reakciók alapján szervezőtársával, Lógó Emma tanszékvezetővel jó munkát végeztek: „A legnagyobb siker számomra az volt, hogy sokan úgy távoztak: 

bátrabban gondolkodnak a saját jövőjükről és mernek kérdezni. Ez a fejlődés első lépése.”

A BME STEM Akadémia megvalósítását a Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő által kiírt NTP-STEM-24 kódjelű „STEM Akadémia tehetséggondozó program megvalósítása” c. pályázata támogatta. Pályázati azonosító: NTP-STEM 24-0005.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság