„A nemzetközi színtér az igazi versenypálya”

Miért? Mire? Kinek? Hogyan tanítsunk? – ez a kérdéscsokor volt a címe a héten megrendezett Business Fest oktatással foglalkozó pódiumbeszélgetésének, melyen a BME rektora volt az egyik meghívott vendég. Charaf Hassant és az ELTE rektorát, Darázs Lénárdot Szüle Mária, BMW Manufacturing Hungary Kft. hr-vezetője kérdezte.

Ma már senkinek sincs két éve beletanulni a cégkultúrába, és a felgyorsult tempóhoz valamennyire a felsőoktatásnak is adaptálódnia kell. „A műszaki-informatikai területen ez egyszerűbb, mert együtt dolgozunk, napi kapcsolatban vagyunk az iparral” – mondta Charaf Hassan arra a felvetésre, hogy mely munkaerő-piaci változások teszik leginkább próbára a szereplőket. Hozzátette, a felsőoktatás naprakészségével nincs gond, 

„ha megjelenik egy technológia, fél év múlva már a laborokban fut”.

Az esetleges kompetenciaproblémákat firtató kérdésre a két rektor egybehangzóan azt válaszolta, hogy bár ez létező jelenség, de nem az az oka, hogy a mai diákok butábbak lennének, mint a korábbiak. „Másképp működik az agyuk, mint a korábbi nemzedékeknek, ezért gyakran nem értik elég jól az olvasott szöveget” – mondta Darázs Lénárd.

Charaf Hassan ugyanakkor visszautasította azt a gyakran hangoztatott állítást, hogy még az egyetemre felvettek között is akadnak funkcionális analfabéták. „Akik idáig eljutnak, azokra ezt nem lehet mondani. Az viszont igaz, hogy más triggerek érik őket, ezért más megközelítést igényelnek. És egyébként továbbra is vannak köztük óriási tehetségek” – jegyezte meg.

A Műegyetem rektora szerint sok múlik a módszereken, például a fizikában egyre inkább a szemléltetés felé kell menni, „ezért találtuk ki a Kapu Tibor közelgő űrutazásához kapcsolódó középiskolásoknak szóló programot is”. Hozzátette, a természettudományok terén kétségkívül vannak hiányosságok, amit a BME szintfelmérőkkel, felzárkóztatással próbál kezelni, 

a követelményekből pedig nem enged.

Szóba került a már említett szoros kapcsolat a cégekkel, erről Charaf Hassan elmondta, hogy a BME-n számos céges kurzus ugyanolyan krediteket ér, mint bármelyik hagyományos tárgy, hiszen kimondott cél, hogy minél több szakember jöjjön az üzleti világból és adja át a tudást a hallgatóknak. „Startupok, spinoffok is születhetnek ezekből az együttműködésekből. Az egyetemnek nem feladata a termékértékesítés, de az igen, hogy hozzáadott értéket teremtsen” – jelentette ki.

Darázs Lénárd és Charaf Hassan

Nem maradhatott ki a témák közül a mesterséges intelligencia sem. Darázs Lénárd szerint az egyik legnagyobb aktuális kihívás, „hogyan engedjük be, hogyan kezeljük az MI-t”, amelynek ráadásul más-más szerepe van az oktatásban, a kutatásban, a technológiafejlesztésben. Mint kiderült, mindkét egyetemnek van olyan programja, melynek keretében támogatja a mesterséges intelligencia használatát, megtanítva a hatékony módszerek mellett a korlátait, etikai dilemmáit is.

„Fontos, hogy ne mítoszok formálják a közbeszédet ebben a témában, és ne ijedjünk meg, 

hiszen a tapasztalat az, hogy a technológiai forradalmak nem a szükséges munkavállalók számát csökkentik, hanem a szükséges kompetenciákra vannak hatással” – mondta Charaf Hassan. 

A jövő fő kihívásának azt nevezte, hogy emészthetőbb felsőoktatásra és az állami bürokrácia meghaladására van szükség. „A nemzetközi színtéren csak így lehet helytállni, márpedig az igazi versenypálya.”

gp