Hírfolyam
Közel kétszáz nemzetközi diplomását ünnepelte a BME
2025. 07. 24.
Az intézmény rektora búcsúztatta őket, aki 39 éve maga is külföldi hallgatóként érkezett a Műegyetemre.
Július 24-én délelőtt 48 ország 192 hallgatója vette át BME idegen nyelvű képzésén megszerzett diplomáját az egyetem K épületének aulájában, 35-en közülük kitüntetéssel. Az ünnepségen ott volt több érintett ország nagykövete is.
A BME részéről Charaf Hassan rektor, Nemeslaki András nemzetközi rektorhelyettes, Kovács Nauzika dékánhelyettes (Építőmérnöki Kar), Orbulov Imre Norbert dékán (Gépészmérnöki Kar), Alföldi György dékán (Építészmérnöki Kar), Kállay-Menyhárd Alfréd dékánhelyettes (Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar), Imre Sándor dékán (Villamosmérnöki és Informatikai Kar), Mándoki Péter dékán (Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar), Aszódi Attila dékán (Természettudományi Kar), Koltai Tamás dékán (Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar), valamint Szabados Zsuzsanna, a BME Nemzetközi Mentorcsapatának tagja és Varga Kitti, a Hallgatói Önkormányzat képviselője volt jelen.

Nemeslaki András köszöntötte a talárba öltözött nemzetközi hallgatókat és emlékeztette őket, hogy ez a nehéz ruhadarab a középkori Itáliából, az európai felsőoktatás bölcsőjéből származik: vallási szimbólum volt, de praktikus ruházatként is szolgált, hogy a tudósokat és a diákokat melegen tartsa az egyetemek hideg, kolostorszerű folyosóin és termeiben.

„Ma a talár arra emlékeztet bennünket, hogy honnan jöttünk. Összeköt minket a tudomány hosszú időre visszanyúló hagyományával. Azt üzeni önöknek, hogy most már valami nagy dolog részei – ez pedig a tanulás, a fegyelem és az igazság keresésének öröksége” – mondta Nemeslaki András. Hozzátette,
a talár elfedi a különbözőségeket, de nem azért, hogy elfelejtsük, kik vagyunk, hanem hogy felhívja a figyelmünket arra: a teljesítmény, a tanulás kiegyenlíti a különbségeket.
„Mi tehát a K épület, az akadémiai talár, a diplomás sapka és a bojt üzenete önöknek? Az, hogy mostantól egy hagyomány részesei, de egyben a jövő építői is. Készen állnak nemcsak a tudás befogadására, hanem a továbbadására is. Építeni, tanítani, kérdéseket feltenni, vezetni.”

A rektorhelyettes arra biztatta a Műegyetem új diplomásait, hogy vigyék magukkal a BME szellemiségét, legyenek egyszerre kíváncsiak, együttműködők és merészek, mert „a világnak szüksége van olyan mérnökökre, tudósokra, menedzserekre, pénzügyi szakértőkre, akik nemcsak megoldják a problémákat, hanem megálmodják a még felfedezetlen lehetőségeket is”.
Ekkor a moderátor, Mozsár Eszter rektori személyi titkár az esemény díszvendégét, a BME rektorát kérte fel, hogy tartsa meg a beszédét. Azzal konferálta fel Charaf Hassant, hogy az ő Libanonból induló életútja kiváló példa arra, BME-diplomával rendelkező nemzetközi hallgatóként hogyan lehet Magyarországon sikeres karriert építeni, és milyen értéke van az itt szerzett tudásnak.

A rektor azzal szólította meg a végzetteket, hogy most csatlakoznak a BME öregdiákjainak közösségéhez, amelynek ő maga is büszke tagja – és amely négy Nobel-díjast adott a világnak. „Az itt megszerzett tudás és készségek kiváló alapot biztosítanak majd jövőbeli szakmai karrierjükhöz” – jelentette ki. Emlékeztette a friss diplomásokat, hogy a diplomájuk kiváló ajánlólevélként szolgál majd nekik, függetlenül attól, hogy akadémiai karriert terveznek vagy mérnökként akarnak elhelyezkedni.
Charaf Hassan felidézte, amikor 39 éve megérkezett Magyarországra, egy számára teljesen ismeretlen világba, az elveszett bőröndje nélkül. „A kalandos kezdet ellenére sem felejtettem el, hogy miért jöttem: tanulni, barátokat szerezni, megismerni egy más kultúrát és mérnöki diplomát szerezni. (...) Most, a BME rektoraként, több mint húszezer hallgató oktatásáért felelek” – mondta a rektor.

Arra is kitért, hogy a most záruló tanév a BME életében is különleges, fontos mérföldkő, hiszen a Műegyetem átalakította a működési kereteit, elmozdult egy elavult modelltől egy fenntarthatóbb felé. „Emellett elköteleztük magunkat a nemzetközi közösségünk bővítése mellett, és
reméljük, hogy szeptemberben több külföldi hallgatót üdvözölhetünk a BME-n, mint valaha.”
Charaf Hassan végül arra kérte az ünnepelteket, hogy legyenek az egyetem nagykövetei, tartsák fenn érdeklődésüket az új technológiák iránt, és ne riadjanak vissza a kihívásoktól – majd, tekintettel az észak-afrikai és közel-keleti végzősökre és családtagjaikra, hozzájuk anyanyelvén, arabul is szólt.
A végzősök ezután egyenként átvették diplomájukat a saját karuk dékánjától, majd a szintén középkori eredetű négyszögletes kalap közös feldobásával ünnepelték meg, hogy teljesítették a legjobb magyar egyetem követelményeit.

Hallgatótársaik két rövid beszéddel köszöntek el tőlük. A mentorcsapat Szabados Zsuzsanna felidézte, hogy szorongó elsősökként ismerték meg őket, de az átélt közös élmények után barátokként búcsúznak. Mielőtt elhagyta volna az emelvényt, a szintén végzős Szabados Zsuzsanna elismerő oklevelet vehetett át Nemeslaki Andrástól a nemzetközi hallgatók elkötelezett segítéséért.

Varga Kitti az Egyetemi Hallgatói Képviselet nevében megköszönte a végzetteknek, hogy hozzátették a magukét ahhoz, ami a BME-t olyan különleges hellyé teszi. Azt tanácsolta nekik, hogy maradjanak kíváncsiak, bátrak, és ne féljenek hibázni.

Az ünnepeltek részéről Elsada Neziri, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar végzőse búcsúzott, köszönetet mondva a BME tanárainak és a mentoroknak. „A Budapesten töltött évek sok szempontból formáltak minket. Ez a város és ez az egyetem tanúja volt a fejlődésünknek, éjszakai tanulásainknak, csendes kétségeinknek és hangos nevetésünknek. Mást adott nekünk, mint pusztán oktatást: a rugalmasság és a valahová tartozás érzését is” – jelentette ki.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság