Hírfolyam
Újrahasználaton alapuló tervezési módszertannal kísérleteznek a BME építészei
2025. 05. 26.
Kiállítás nyílt a koncepció alapján felépített félév során készült hallgatói tervekből.
Május 30-ig van még nyitva az Exploratív Építészeti Tanszék Bontási terület – EXPLO HUB című kiállítása a BME K épületének 255-ös termében. A tárlaton a 2024-es Munkahelyek építészete 2. tantárgy teljes hallgatói tervanyaga és a DOOR építésziroda kapcsolódó koncepcióterve tekinthető meg.
A kiállítás keretében az átépítés alatt álló terem pop-up hallgatói térré szellemült át, a tervezett felújítás előtt felhívva a figyelmet a teremben rejlő lehetőségekre, egyszersmind – szinkronban a kiállításon bemutatott tervezői módszerrel –
élőben demonstrálva az adaptív újrahasznosításban rejlő potenciált.
A kiállítást Alföldi György dékán és Vasáros Zsolt tanszékvezető nyitotta meg. Alföldi György azt mondta, a tervek szerint idén a terem olyan tanuló- és alkotótérré válhat, ahol a korábban a karra jellemző műtermi szellem ölthet újra testet, és a közös alkotói munka visszatérhet a főépületbe.
Alföldi György
Vasáros Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a környezettudatosság az építészetben is megkerülhetetlen témává vált, és a kiállítás alapjául szolgáló kiírás a tanszéken folyó több releváns kutatásból táplálkozik. A tanszékvezető köszöntötte Török Bence építészt, aki 2023-ban védte meg a körforgásos építészetről szóló disszertációját, és a holland DOOR Architecten építészeként nagyban segítette a féléves feladat megalkotását.
Vasáros Zsolt
125 CO2 ekv./m2 – 2030-ban Magyarországon ennyi lehet egy átlagos épület-négyzetméter széndioxid-kibocsátása annak érdekében, hogy a párizsi klímaegyezményben foglaltaknak megfelelően 1,5 °C alatt maradjon a globális felmelegedés mértéke. Ezt a határértéket kell elérni addigra. 580 CO2 ekv./m2 – ma ennyi egy átlagos új vagy felújított négyzetméter kibocsátása. A feladat tehát majdnem az ötödére csökkenteni az épületekbe betervezett anyagok károsanyag-kibocsátását 5 év alatt. Ekkora kibocsátáscsökkentés csak különböző stratégiák kombinációjával érhető el. Ilyen a kisebb, jobban kihasználható épületek létrehozása, az átgondoltabb építőanyag-használat, azon belül is a természetes, a szén-dioxidot elnyelő anyagok preferálása, a meglévő épületállomány takarékosabb használata, adaptív újragondolása, valamint a már használatban lévő anyagok alkalmazása, illetve új épületek anyagraktárakként való megtervezése. |
A Munkahelyek építészete 2. tárgy keretében a hallgatóknak az Utrechti Egyetem kampuszára kellett egy körforgásos pavilonépületet tervezniük, egy másik, elbontandó egyetemi épület bontott anyagait felhasználva. „A félév első felében több előadáson és műhelygyakorlaton keresztül építettük fel a fordított tervezési szemléletet. Az aktív tervezésre szánt idő rövidülése a gondosabb előkészítő feladatok mellett nem ment a végeredmény rovására, sőt bizonyos helyzetekben az anyag- és szerkezetfókuszú megközelítés segítette a hallgatói műszaki alaptudásának szintézisét” - foglalta össze a tapasztalatokat Horváth-Farkas Zsófia tanársegéd.
Horváth-Farkas Zsófia
Azok a hallgatók, akik eleinte nehezen találtak kapaszkodót a bontott anyagból építésben vagy esztétikai aggályaik voltak, tudatosan kezdték keresni a fenntartható alternatívákat, igazolandó az új anyag használatát. Így a konzultációk során több szó esett minimumkeresésről, adaptív térhasználatról, téli-nyári működésről, temperált és fűtött terek elválasztásáról vagy a biológiailag lebomló anyaghasználat lehetőségeiről –
amelyek mind a körforgásos gondolkodás fontos elemei.
„A meglévő anyagok, anyagminőségek, esztétikai minőségek elfogadása másfajta építészeti hozzáállást igényel, mint amihez hozzá vagyunk szokva. Ennek a hozzáállásnak az alapja, hogy választ kell adnunk a világunkat és életmódunkat veszélyeztető krízisekre, keresnünk kell azokat az együttműködéseket, amelyek mentén a rutinok újraírhatók az előttünk álló kihívásoknak megfelelően” – tette hozzá Horváth-Farkas Zsófia.
A kiállítás a hallgatói terveken túl kiegészül egy tudástárral, a félév során inspirációul szolgáló, megvalósult külföldi példákkal és a kiemelt szakirodalommal, valamint a kapcsolódó munkaközi alkotásokkal, makettekkel. A félév tanulságairól tapasztalatairól és a kiállítás során alkalmazott kategorizálásról az Építészfórumon megjelent cikkben lehet részleteket olvasni.
Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság