Önvezető autókkal egyedülálló méréseket végeznek a KJK szakemberei az M86-os úton

A 2020. június 24-27. között zajló feladatvégzésben részt vesznek az egyetem partnerei: a Knorr-Bremse, a Magyar Közút, az Ericsson, a Magyar Telekom, valamint osztrák iparági szereplők.

„Tavaly jelent meg egy IMF-elemzés, amely az ipari termékek high tech részarányát vizsgálta, és ebben Magyarország Németországgal karöltve az első helyen áll. Ez nem véletlen, mert sok energiát fordítottak erre a magyar vállalatok. A kormány ezért döntött amellett, hogy az autonóm technológiák kutatási területét segíti a feltételek kialakításához” – hívta fel a figyelmet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Csorna közelében, az önvezető autók 5G technológián alapuló kommunikációjának vizsgálati helyszínén, a speciális szenzorokkal felszerelt intelligens gyorsforgalmi útszakaszon. Megnyitóbeszédében elmondta még: emiatt támogatták a zalaegerszegi ZalaZONE megépítését. A következő lépés a közutak megnyitása volt az autonóm járművek előtt három évvel ezelőtt, így valós környezetben indulhatott meg a tesztelés; majd egy olyan környezet kialakítására törekedtek, ahol a kocsik kommunikálni tudnak a közúttal, ilyen a mostani projekt is. A kutatás-fejlesztés alapja a műegyetemi oktatás: 2018 óta lehet jelentkezni az angol nyelvű autonóm járműirányítási mérnök mesterképzésre. (A szakindításról korábban a bme.hu is részletesen írt – szerk.)

„A projekt legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy közös érdek mentén összehozza az autonóm járművek és intelligens infrastruktúrák kifejlesztésében és üzemeltetésében szerepet vállaló érdekelt feleket” – hangsúlyozta Szalay Zsolt, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Gépjárműtechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, hozzátéve, a közúti üzemeltető cégek (Magyar Közút és Budapest Közút) a jövőálló intelligens közlekedési infrastruktúrák kiépítésével, a telekommunikációs cégek operátori (Magyar Telekom) és technológiafejlesztői oldalról (Ericsson) a járművek és az infrastruktúra közti ultragyors és nagy sávszélességű adatkapcsolat létrehozásával, az autóipari szereplők (Knorr-Bremse, ZalaZONE) komplett önvezető rendszerek szállításával, illetve a munkához szükséges tesztkörnyezet biztosításával, az akadémiai oldal (BME) pedig a kutatás-fejlesztési háttér-szaktudás biztosításával és az együttműködés koordinációjával járul hozzá ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az elkövetkező időszak egyik legnagyobb ágazati kihívása, az önvezető autók közutakon való biztonságos közlekedésének megalapozásához. (A ZalaZONE-on tavaly mutatták be műegyetemi részvétel mellett önvezető autók tesztelésével a legújabb telekommunikációs technológiákat a járműipari tesztpálya első ütemének átadásán. Minderről a bme.hu is beszámolt – szerk.)

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával megvalósuló “Központi rendszer architektúra fejlesztése autonóm jármű tesztek és működtetéshez kapcsolódó szolgáltatásokhoz (2019-2.1.14-ÖNVEZETŐ-2019-00001)” elnevezésű projekt célja inkubációs tesztkörnyezetet biztosítani a hazai- és a nemzetközi autóipari szereplők számára. A program keretében egy szenzorokkal gazdagon felszerelt közforgalmi útszakasz kialakítása világviszonylatban is egyedülálló lehetőséget kínál majd az intelligens infrastruktúrák, valamint a részben vagy teljesen önvezető járművek fejlesztéséhez.

A mostani, a 86-os út csornai elkerülő szakaszán több napon át tartó mérési sorozat a projekt első mérföldköve, amely során a kutatók a lezárt intelligens útszakaszon közlekedő, speciális eszközökkel felszerelt személy- és tehergépjárművek segítségével tesztelik a kooperatív környezetérzékelés előnyeit az 5G technológiára épülő adatkommunikációs lehetőségek támogatásával.

A tesztsorozatban 15 autonóm jármű vesz részt.

„Az önvezető autózás jó példa arra, hogy miképpen teszi jobbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá az életünket az 5G megjelenése, éppen ezért támogatjuk a kezdetektől ezt a fontos hazai innovációs projektet. Az 5G, mint a digitalizáció mozgatórugója hamarosan megjelenik a termelés és szolgáltatásnyújtás egyéb területein: a gépjárműiparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban, a közlekedésben és az energiagazdálkodásban. Mindenhol teljesen új távlatokat nyit, és magasabb szintre emeli a gazdasági fejlődést és a versenyképességet. Éppen ezért nagyon fontos számunkra, hogy a lehető legjobb hálózati hátteret biztosítsuk a digitális technológiák felhasználásához és aktívan támogassuk a hazai innovációt” – emelte ki Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója.

„Az 5G hálózatok elterjedésével az autóipar lesz az egyik olyan iparág, amely 2030-ra a leginkább részesedik az újgenerációs hálózatok előnyeiből, új bevételi forrásokat teremtve ezzel a mobilszolgáltatók számára” – vázolta föl Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója, majd megjegyezte: „előrejelzéseink szerint 2025-re csaknem minden forgalomba helyezett új autó képes lesz kapcsolatba lépni a többi járművel és az infrastruktúrával az utakon”.

„A hazai közúthálózat mentén jelenleg is számtalan kamera, szenzor és jelzőberendezés működik, de a telekommunikáció és az informatika fejlődése új távlatokat nyithat a forgalomszabályozásban és az információközlésben. Ráadásul fokozott ütemű felkészülésre, alkalmazkodásra van szükség, hogy közútkezelőként lépést tudjunk tartani az autógyártók fejlesztéseivel. A mérési kampánnyal és az azt követő laboratóriumi kiértékeléssel közelebb kerülünk a legújabb technológiák megértéséhez, és bevezetéséhez. A jármű és infrastruktúra kommunikációs technológia segítségével ráadásul újabb csatorna nyílik az utastájékoztatásra a későbbiekben, az arra felkészített, gyakorlatilag mozgó szenzorként működő járművek felől érkező információk nagyon hasznosak lesznek a forgalmi menedzsment szempontjából, a torlódás, forgalomlassulás detektálására is” – ismertette Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, aki úgy fogalmazott: „bízunk a tesztelés eredményességében, csornai mérnökségünk és a kutatás fejlesztési programot támogató szakembereink és mérnökeink biztosítják ehhez a megfelelő környezetet”.

„Közismert a közúti fuvarozás nagy problémája, a sofőrhiány. A járművezetők túl vannak terhelve és nagy felelősség van a vállukon. A haszongépjárművek egyes funkcióinak automatizálásával az ő munkájukat segítjük, miközben javítjuk a közlekedés biztonságát, valamint hatékonyságát” – világított rá a projekt fontosságának másik aspektusára Frank Péter, a Knorr-Bremse K+F igazgatója.

Az intelligens infrastruktúrák kiemelt szerepet játszanak az önvezető járművek elterjedésében, ezek nélkül ugyanis nehezen valósítható meg a kevert, emberi és gépi vezetőkkel egyidejűleg közlekedő járműforgalom. A szenzorokkal ellátott utak képesek lesznek nyers és feldolgozott adatokat küldeni a közlekedési eszközöknek, több kilométerrel is megnövelve a járművek érzékelési képességet, ami számos új szolgáltatást tesz elérhetővé. A központi mesterséges intelligencia alapú adatfeldolgozás javaslatokat és figyelmeztetéseket továbbíthat az emberi vagy gépi vezetőknek a torlódások és balesetek elkerülése érdekében, sőt a fejlett infrastruktúrák kommunikációs platformként is szolgálhatnak a járművek számára, képessé téve azokat az egymással való együttműködésre. Egy fékező, vagy előző autó figyelmeztetheti a körülötte haladókat, a prediktív rendszerek pedig előre jelezhetik, vagy automatikusan meg is szüntethetik a balesetveszélyes szituációkat.

Az intelligens infrastruktúrák bevezetését jelenleg számos kidolgozásra váró technológia, szabvány és szolgáltatási modell akadályozza. Ezek közül is a rendkívül szigorú biztonsági szabványoknak megfelelő kommunikáció jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Olyan technológiára van szükség ugyanis, amely minden időjárási körülmény mellett kvázi valós idejű kommunikációt tesz lehetővé, az adattartalom pedig külső fél által nem hamisítható. Erre kiválóan alkalmas az 5G telekommunikációs technológia, amely képes biztosítani azt a sávszélességet és a gyakorlatilag késleltetés nélküli adatforgalmat, ami peremfeltétele annak, hogy a nagy sebességgel haladó önvezető járművek tömege külső forrásból származó adatok alapján hozzon megbízható vezetői döntéseket.

A most megvalósuló projekt nemcsak azért számít kuriózumnak, mert az intelligens infrastruktúrák és önvezető technológiák fejlesztésében érdekelt valamennyi iparág hazai és külföldi szereplőinek közös együttműködésében valósul meg, hanem azért is, mert közforgalmi úton kialakított, 5G kommunikációs technológiával támogatott mérési környezet kialakítására korábban még nem volt példa. Ez az új innovációs platform egyrészt növelheti Magyarország vonzerejét a fejlett autóipari beruházásoknál, másrészt jelentős versenyelőnyt biztosít a hazai iparág kutatás-fejlesztési tevékenysége számára.

– GI –
Fotó: BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar