„Ha innovációról és újításról van szó, akkor a Műegyetem az első”

Közönség előtt is bemutatkozott a BME Művészeti Rezidenciaprogram két ösztöndíjas alkotója.

„A BME Művészeti Rezidenciaprogramja egyedülálló kezdeményezés a hazai egyetemek és kutatóintézmények között, ebben is úttörőek vagyunk. És miért pont a Műegyetem? Mi más, ha nem az éppen 240 éves BME, ahol olyan, a magyar zenei, kulturális életben meghatározó személyiségek tanultak, mint Jankovics Marcell, Latinovits Zoltán, Jordán Tamás vagy a Gryllus testvérek. És egy olyan intézmény, amelynek kultúra iránti elkötelezettségét a Művészetek Palotájában néhány hete megtartott, a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar és a Műegyetemi Kórus jubileumát egyaránt ünneplő nagyszabású koncert életre hívása is igazolja” – köszöntötte a BME Művészeti Rezidenciaprogram kerekasztal-beszélgetésének résztvevőit Czigány Tibor rektor. „Ha innovációról és újításról van szó, akkor a Műegyetem az első. Egy évvel ezelőtt másokat is inspiráló lelkesedéssel kezdeményezte a programot Gács Anna és Szakadát István (egyetemi docensek, BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Szociológia és Kommunikáció Tanszék). A program életre hívásához a műegyetemi összefogás mellett a Magyar Nemzeti Bank és az MNB PADME Alapítvány nyitottságára és nagyvonalú támogatására, valamint a Pro Progressio Alapítvány pályázati tapasztalataira is szükség volt. Mérnökeink is kellő nyitottsággal fogadták a programot, felismerve, hogy a művészek és a témavezetők közötti autonómián alapuló együttműködésből inspiratív és értékteremtő eredmények születhetnek. Pionírként rajtunk múlik, hogy sikeres lesz-e a program Magyarországon.”

„A PADME Alapítvány a fennállása óta 1600 projektet patronált, eddig 12 milliárd forintot juttatott a magyar tudományos élet számára. Mindig örömmel és elhivatottan támogatjuk a BME Művészeti Rezidenciaprogramhoz hasonló innovatív, több tudományterületet, kultúrát és technológiát, műszaki oktatást egyesítő kezdeményezéseket. A Műegyetem valóban az egyik leginnovatívabb hazai felsőoktatási intézmény, értékteremtő és egyedülálló programjainak sikere garantált. Alapítványunk olyan projekteket, ügyeket is szívesen felkarol, amelyek a világ élvonalába tartozó mintát, modellt honosítanak meg Magyarországon, hozzájárulva a magyar felsőoktatás versenyképességéhez” – üdvözölte a programot a sikeres jövőben bízva Bánkúti Tamás, az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) igazgatója, amely a Pro Progressio Alapítvánnyal közösen finanszírozza a BME Művészeti Rezidenciaprogramot.

„Ritkán követ egy ötletet vagy újszerű kezdeményezést ilyen rövid időn belül megvalósítás. Meglepő módon 100 művész 80 pályázattal jelentkezett a felhívásra, akik közül nem volt könnyű kiválasztani a két nyertest. Az ösztöndíjas rezidens művészek és műegyetemi kutató párjaik azonnal belevetették magukat a közös munkába, az alkotói folyamat már egy hónapja intenzíven zajlik, most pedig a szélesebb nyilvánosság előtt személyesen is bemutatkoznak az ösztöndíjasok” – vezette fel a kerekasztal-beszélgetést Gács Anna, a program egyik kezdeményezője, ötletadója, a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék egyetemi docense.

A műegyetemi oktató előadásában bemutatta az inspiratív program történetét, továbbá olyan nemzetközi példákat hozott, amelyek esetében párbeszéd alakult ki a technológia, a műszaki területek és egy-egy művészeti ág képviselői között. „A művészeti és tudományos világ kapcsolódása egy attraktív lehetőség az értékteremtésre, amelynek egyik legfontosabb intézményei a művészeti rezidenciaprogramok. Ezekben a kezdeményezésekben két gondolkodásmód, a világról alkotott kép kétféle megközelítése találkozik egyenrangú felek gyakran nem feszültségmentes kommunikációjában, együttműködésében. A művészeti rezidenciaprogramok eredményei elősegítik a kutatás-fejlesztés folyamatának társadalmi beágyazottságát, egyben arra ösztönzik a kutatót, hogy következtetéseiről számoljon be annak az adófizető közönségnek, amely finanszírozza a kutatásait. A művészek és alkotásaik kiváló közvetítők a mérnökök, műszaki szakemberek és az adott tudományterületen laikusnak számító közönség között. A kialakult párbeszédeknek egyértelmű nyertese ez a közönség, amely a művészek révén befogadható ’fordítást’ kap a tudomány és technológia fejlődéséről, részese lehet az alkotói folyamatnak, és közelebb érezheti magához a kutatás-fejlesztés jelentőségét” – hangsúlyozta a projekt értékteremtő jelentőségét Gács Anna.

A kerekasztal-beszélgetés részeként bemutatkozott a két rezidensművész: Boruzs Ádám festő- és videóművész, illetve Kocsi Olga médiaművész.

Boruzs Ádámot a természet megfigyelése inspirálja, a festészet és a videóművészet dialektikájával foglalkozik. A technológia számos területe iránt érdeklődik, lenyűgözőnek tartja a kémiai folyamatokat, az áramlástant és a kvantumtechnológiát, ezek jelenségeit metaforaként alkalmazza, és összeköti azokat személyes történeteivel, vízióival az alkotás során. Úgy véli, a képzőművészeti világban ritkán adódik a rezidenciaprogramhoz hasonló lehetőség, ezért különösen örvend annak, hogy két pályázatával is részese lehet a kezdeményezésnek. Szakmai fejlődést, tudást és a közös munka inspiráló élményét várja a programtól.

Kocsi Olga fotógráfiával és vegyes médiumokkal foglalkozik, dolgozik. Most azon dolgozik, hogyan lehet megvalósítani a mozgás időlenyomatát, hogyan lehet ugyanazt a mozgást saját eszközökkel rögzíteni. A BME Gépészmérnöki Kar (BME GPK) Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatikai Tanszékkel (MOGI) közösen a motion capture, magyarul digitális mozgásrögzítés technológiájában, eljárásában rejlő lehetőségeket próbálja ki.

További részletek, hírek és interjúk a BME Művészeti Rezidenciaprogram  weboldalán olvashatók.

A műegyetemi kutatók és rezidensművészek együttműködésének előrehaladásáról a bme.hu egy korábbi írásában is tudósított.

 

 

TZS

Fotók forrása: Geberle B.