Mit rejtenek tavasszal a madárodúk a BME-kampuszon?

A Műegyetem kertjében 23, kistestű madark számára kihelyezett madárodú van, és az idén többet már el is foglaltak a legitim tulajdonosaik. Az április végi felmérés öt odúban talált széncinege-tojásokat, illetve -szülőket, két másikban pedig

összesen 20, kinézetre 5-6 naposnak tűnő fiókát.

Ez már olyan populáció, amelyet érdemes szemügyre venni. Az egyetem Fenntarthatósági Munkacsoportja sétára hívja a kert új lakói iránt érdeklődőket, ahol kiderül majd, hogy melyik költőodúban kik és hányan laknak, és közben a kampuszon feltűnő madarakról is lehet beszélgetni. A május 19-ei sétát Farkas Attila, VBK tudományos munkatársa, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tagja vezeti.

A széncinegék előszeretettel költenek mesterséges odúban. Fészküket mohából, szőrökből és tollakból közösen építik. A költési idő április elejétől júliusig tart, a tojó jellemzően 7–12 tojást rak egy-egy fészekaljban. A kikelő fiókák 16–22 napig maradnak a fészekben, mielőtt kirepülnek.

A séta során más madárfajok jelenlétére is felfigyelhetünk: zöld küllő, nagy fakopáncs, fekete rigó, barátposzáta, házi rozsdafarkú és balkáni gerle is előfordul a kertben, ami azt jelzi, hogy a kampusz igazi városi zöld sziget. (Sőt, vörös vércse jelenlétéről is vannak adatok, a korábbi években az egyetem magas épületein költött egy pár.)

Odúellenőrzés

Két turnus indul – egyenként legfeljebb 25 résztvevővel, vagyis érdemes sietni a regisztrációval ezen a linken –: az első 10 órakor a Hő épület melletti 7-es kaputól, a második 10-kor a Könyvtár épületének F épület felé eső oldalától.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság