A BME doktori képzéseit az iparban is elismerik

„A minőség hosszú távú befektetés: megéri, ha sokat is kell dolgozni érte” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Nyulászi László, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnöke a BME doktori fórumát a PhD- és DLA-programok iránt érdeklődő, illetve az azokban már részt vevő mesterszakos hallgatók és doktoranduszok előtt. Közel kétszázan gyűltek össze a K épület dísztermében, hogy a jelentkezési folyamatról és a doktori iskolákról tájékozódjanak.

Nyulászi László megjegyezte, hogy a nemzetköziség egyre fontosabb érték a tudományban, a doktori fokozat megszerzése pedig szinte nélkülözhetetlen hozzá, majd átadta a szót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettesének.

Lengyel László a gondolatmenetet azzal folytatta, hogy a doktori fokozat azt is jelzi, az illető tud csapatban dolgozni, szisztematikusan kutatni, idegen nyelven beszélni, előadni. Ezurán felidézte a Doktoranduszok Országos Szövetsége nemrég elvégzett felmérését, amelyből az derül ki, hogy a magyar hallgatókat sok minden kevésbé motiválja a doktori cím megszerzésére, mint a külföldieket, az anyagi megbecsültség és a világos karrierutak azonban nagyon fontosak nekik.

„Minden körülmények között megéri PhD-diáknak lenni, mert a tudás piacképes” – jelentette ki az NKFIH elnökhelyettese, hozzátéve, hogy mint oly sok esetben, itt is az úton megszerzett szkillek számítanak igazán. Azt mondta, a doktori képzés nem való mindenkinek, de akinek van hozzá affinitása, annak nem szabad kihagynia. Hozzátette, rá kell szánni az időt és a figyelmet, hogy a doktoranduszi évek tényleg a doktoriról szóljanak, és persze egy tapasztalt témavezetőt is találni kell.

Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes emlékeztetett rá, hogy a doktori képzés beruházás a jövőbe, amely az egyetemi értékteremtésben való részvételen keresztül magas munkaerőpiaci értékhez, társadalmi presztízshez és anyagi elismertséghez vezethet.

A rektorhelyettes kiemelte, a BME stratégiája a minél sikeresebb pályázás, amivel az alacsony ösztöndíjakat ki lehet egészíteni. Az állami ösztöndíj az EKÖP, a KDP és az ÚNKP forrásaival együtt már vállalható havi összeget jelent, a pályázás pedig nem bonyolult. A BME-n ilyen célokra rendelkezésre álló összes forrás összesen majdnem 1,2 milliárd forint. Levendovszky János ismertette, hogy szeptembertől számos ösztöndíj-lehetőség áll rendelkezésre a Műegyetem 12 doktori iskolájában, és érdemes észben tartani, hogy az innovációs indikátor vállalása jellemzően előnyt jelent a pályázásnál is.

Zaránd Gergely tudományos rektorhelyettes A doktori képzés jelene és jövője címmel tartott előadását azzal kezdte, hogy doktorandusznak lenni egyet jelent a BME 56 akadémikust és négy Nobel-díjas alumnit felvonultató kutatói közösségébe tartozással. Ez a közösség tavaly 1845 Scopus-publikációt közölt, amelyek több mint fele a legkiválóbbnak rangsorolt nemzetközi folyóiratokban jelent meg.

A BME kutatási intenzitását jól jelzi, hogy 

az összes magyar egyetem között a legnagyobb EU-s pályázati portfóliót tudhatja magáénak.

Ennek a kutatási teljesítménynek a doktori iskolák a motorjai. Jelenleg 750 doktorandusz van a BME-n; a cél 2030-ra elérni az 1000-et, 2035-re az 1500-at. „A hallgatókkal közösen dolgozunk azon, hogy a BME doktori programjai még modernebbek és vonzóbbak legyenek” – mondta Zaránd Gergely. 

Agócs Norbert, az Egyetemi Doktoranduszi képviselet elnöke arról beszélt, hogy miért jó doktorandusznak lenni. Felhívta a figyelmet arra, hogy 

PhD-val nemcsak az oktatói pályán lehet érvényesülni, hanem az iparban is sokat ér.

„Egyértelmű előnyt jelent a karrierépítésben, de önmagában természetesen nem garantál semmit, és nem is könnyebb teljesíteni, mint dolgozni” – jegyezte meg.

Agócs Norbert igyekezett eloszlatni néhány tévhitet is, így például azt, hogy TDK-s múlt nélkül ne lehetne PhD-zni. Hangsúlyozta, hogy a képzés lényege nem egy világmegváltó disszertáció elkészítése, hanem a sok apró, fontos lépés, amelyek során hibázni is lehet – hiszen ez a kutatás természetes velejárója. Végezetül így foglalta össze a doktoranduszi lét pozitívumait: rugalmasság, önállóság, szakmai fejlődés, kapcsolati tőke, kreatív és értékteremtő tevékenység.

A rendezvény végén Haba Tamás doktorandusz moderálásával Császár András, az Ericsson magyarországi kutatási vezetője és Dario Quintavalle, a SemiLab termékfejlesztési igazgatója beszélgetett arról, hogy miben segítették őket a doktori képzés során gyűjtött tapasztalatok és milyen előnyöket jelent a doktori fokozat az ipari karrier során.

Dario Quintavalle, Haba Tamás, Császár András

A jelentkezésről és a doktori iskolákról bővebben ezen az oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság