A BME rektora is besegített a középiskolások kísérletes dobozainak összerakásába

Mostani tudásunk szerint június 19-én kezdődhet Kapu Tibor és az Ax-4 misszó már többször elhalasztott űrutazása, melynek keretében a BME egykori hallgatója egy sor kísérletet is elvégez majd a Nemzetközi Űrállomáson. A többségük természetesen tudományos-innovációs jellegű (például ez), de lesz köztük néhány olyan is, amely a BME által kezdeményezett oktatási projekt, az UNIverZOOM része.

A projekt célja, hogy minél több középiskolásban felkeltsék a mérnöki és természettudományok iránti érdeklődést. A résztvevő fizikatanárok és diákjaik földi körülmények között, saját osztálytermükben ismétlik meg Kapu Tibor videóra vett mikrogravitációs kísérleteit, így hasonlítva össze a körülmények közötti különbségeket.

Dobozol a rektor

Mivel több mint 300 iskola jelentkezett, bő 5000 csomagot kell kapniuk a kísérletekhez szükséges eszközökkel. Ezeket, mint az alábbi videón látszik, a BME Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központban állítják össze. A minap Charaf Hassan, a Műegyetem rektora is kivette a részét a munkából, és elmagyarázta, miért fontos az egyetemnek a projekt.

Fontos információ, hogy a megvalósítás a felbocsátás többszöri elhalasztása miatt már kicsúszik a 2024-25-ös tanévből, ezért a BME és a HUNOR Magyar Űrhajós Program közösen úgy döntött, hogy 

a közös iskolai kísérletezés a következő tanév elején, várhatóan szeptemberben lesz.

Az eszközök postázása június közepén kezdődik. A szimultán fizikaórát élőben közvetíti majd a BME.

Az UNIverZOOM ötletgazdája egyébként Härtlein Károly, a látványos fizikai kísérletek evangelistája, akit épp a napokban kérdeztek a Radiocafé Millásreggeli című műsorában a programról.

„Olyan kísérleteket találtunk ki, amelyeket ha súlytalanságban végzünk el, akkor egészen más eredményük van, mint a Földön” – mondta Härtlein Károly. Ő maga három ilyet gondolt ki, az egyik a slinky rugó alakváltozását, a másik, egy saját fejlesztésű eszközzel, magát a súlytalanságot demonstrálja. A harmadik pedig azt mutatja meg, hogy egy szabályos lyukú pénzérmével és vízzel domború vagy homorú lencsét lehet létrehozni, és az űrben ezt nemcsak 3 mm-es, hanem 25 mm-nél nagyobb lyukkal is meg lehet csinálni.

„A fizikában a tapasztalás, a megismerés nagyon fontos.

Fizikát tanítani kísérletek nélkül is lehet, de mindkét fél számára fájdalmas”

 – jelentette ki a Fizikai Intézet mesteroktatója. „Márpedig természettudományok nélkül nincs modern társadalom” – tette hozzá.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság