Hírfolyam
A VIK kutatói is részt vesznek a Félvezetőtechnológiai Kompetencia Központ fejlesztésében
2025. 11. 26.A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) Elektronikus Eszközök Tanszéke (EET) kiemelt szakmai szerepet vállal a Magyar Félvezetőtechnológiai Kompetencia Központ (HCHiP) kialakításában. A projektben Poppe András egyetemi tanár és Ender Ferenc docens vesz részt.
Megkezdte munkáját a Magyar Félvezetőtechnológiai Kompetencia Központ (HCHiP), azzal a céllal, hogy legkésőbb 2029-re létrejöjjön egy országos szintű szakmai központ, amely a félvezetőtechnológiai kutatás-fejlesztés, innováció és tudásmegosztás területén erősíti Magyarország pozícióját az európai értékláncban. A projekt megvalósulásával olyan nemzeti szintű, önfenntartó kutatási és innovációs infrastruktúra jön létre, amelyhez a hazai kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok is hozzáférhetnek majd. További cél új, félvezetőipari fókuszú mérnökképzési és továbbképzési programok indítása , amelyek biztosítják a magasan képzett szakember-utánpótlást. A projekt vezetője a Bay Zoltán Kutatóközpont, konzorciumpartnere a BME, valamint a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont. A kezdeményezés a chipekről szóló EU-s jogszabály (European Chips Act) célkitűzéseihez illeszkedik, közel 8 millió euróból valósul meg, és hozzájárul egy stabil, versenyképes és innovációvezérelt európai félvezető-ökoszisztéma kiépítéséhez.
Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatási igazgatója
A HCHiP létrehozása stratégiai jelentőségű Magyarország számára. Ez az a terület, melynek dinamikus fejlődése közvetlenül meghatározza az autóipar, a távközlés, az energetika, a védelmi ipar és a mesterségesintelligencia-alkalmazások versenyképességét is. A központ erősíti az európai technológiai szuverenitást, bővíti a hazai innovációs kapacitásokat, növeli a félvezető-technológiai értékláncban képviselt hozzáadott értéket és elősegíti, hogy Magyarország a félvezetőiparban fejlesztési, innovációs és tudásközponttá is váljon. A projekt megvalósításával az ország bekapcsolódik az európai Chips Joint Undertaking (Chips JU) hálózatba, így a magyar mérnökök, kutatók és vállalatok is aktív résztvevői lehetnek a következő generációs félvezető-technológiák fejlesztésének. Ennek eredményeként erősödik Magyarország versenyképessége, exportképessége és technológiai önállósága, ami hosszú távon erősíti a gazdasági és innovációs pozíciónkat Európában.
A magyarországi kompetenciaközpont a heterogén integráció és tokozástechnológia területére fókuszál – ez a félvezetőgyártás azon kulcsfontosságú szakasza, ahol a különböző funkciójú eszközök rendszerszintű integrációja és tokozása történik. A központ fejlett tervezési, modellezési és tesztelési platformokat biztosít majd, beleértve az elektronikai tervezés-automatizálási (EDA) eszközöket, a virtuálisprototípus-fejlesztést, valamint a chiplet-alapú és 3D integrációs megoldások tesztelését. A létrehozandó kísérleti gyártó és tokozástechnológiai infrastruktúra alkalmas lesz a legmodernebb eljárások demonstrálására, támogatva a félvezető-ipari innovációk hazai fejlesztését. Amint Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatási igazgatója a HChiP nyitórendezvényén mondta: „Az Európai Chips JU programba való bekapcsolódás stratégiai fontosságú, hiszen olyan tudáshálózat jön létre Európa-szerte, amely jövőformáló, vagyis alapvetően fogja meghatározni az elkövetkező évtizedek értékláncát, iparát, versenyképességét.”
A projekt kiemelt eleme a humánerőforrás-fejlesztés. Ennek érdekében a BME, valamint a HUN-REN EK bevonásával új, félvezetőipari fókuszú mérnökképzési és továbbképzési programok indulnak, amelyek célja a magasan képzett szakember-utánpótlás biztosítása, valamint a hazai kompetenciák hosszú távú megerősítése a félvezetőtechnológiák és -ipar területein. A HUN-REN EK kutatóinak több évtizedes, világszerte elismert munkájára alapozva a központ az anyagtudományi, mikro- és nanotechnológiai, mikrofluidikai, fotonikai, kerámiatechnológiai területeken is magas színvonalú szolgáltatást tud nyújtani.
A projekt kivitelezésében jelentős szerepet vállal a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) keretében működő Elektronikus Eszközök Tanszék (EET). A tanszék vezetőjeként Poppe András egyetemi tanár irányítja az akadémiai és kutatási koordinációt, míg Ender Ferenc docens, tanszékhelyettes az oktatási és ipari együttműködésekért felel. Mindketten közreműködnek a fejlesztési, kutatási és képzési feladatokban.
Így olyan komplex és innovatív szolgáltatások válnak elérhetővé a kkv-k számára is, amelyek lendületet adhatnak az ötlet realizálástól a piacra jutásig tartó folyamatban és megoldást kínálnak az elemzés, analitika módszertanában is. A három intézmény több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mikroelektronika, az anyagtudomány, az integrált rendszerek és a technológiatranszfer területén, valamint széleskörű ipari és nemzetközi együttműködési hálóval bír. A projekt összköltsége 7,91 millió euró, amit 50-50 százalékban az Európai Unió Chips Joint Undertaking és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) társfinanszírozása biztosít.
Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság
