Neumann János professzorok

Charles Simonyi (sz. 1948, Budapest) magyar származású amerikai informatikus, szoftverfejlesztő, vállalkozó és tudományos mecénás, a személyi számítógépes szoftverfejlesztés egyik meghatározó alakja. Mérnöki matematikából szerzett diplomát a Kaliforniában a Berkeley Egyetemen, majd 1977-ben számítástudományból doktorált a Stanford Egyetemen. Pályafutását a Xerox legendás Palo Alto Research Centerében (PARC) kezdte, ahol vezető szerepet játszott a Bravo, a világ legelső szövegszerkesztő programjának létrehozásában. Steve Jobs és Bill Gates szakértő társaival forradalmasították a globális informatikát. 1981-ben csatlakozott a Microsofthoz, ahol az alkalmazásfejlesztés egyik vezetőjeként, vezetésével létrejött a Microsoft Word és Excel programok.

Roska Botond 1969-ben született Magyarországon, neurológus és neurobiológus. 1997-ben doktorált a Semmelweis Egyetemen. Pályafutását Svájcban folytatta, jelenleg a University of Basel professzora és a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Kutatóközpont igazgatója. Kutatásaiban a genetikai eredetű látáskárosodások kezelésére és mesterséges retina kifejlesztésére fókuszál. Munkássága révén a látáskutatásban nemzetközileg elismert. 2025-ben a BME Neumann János Professzorává választották. Eredményei a molekuláris biológia és a klinikai alkalmazások összekapcsolását demonstrálják, és példaértékűen illeszkednek a BME tudományos hagyományaihoz. 

Ferenc Krausz 1962-ben született Móron, Magyarországon; villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem-en (BME), és elméleti fizikát tanult a Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1991-ben doktorált lézerfizikából a Vienna University of Technology-n. Kutatócsoportjával 2001–2004 között először generált és mérte meg az attoszekundumos (10⁻¹⁸ s) fényimpulzust - ez tette lehetővé, hogy elektronok mozgását valós időben figyelhessék meg atomokon belül. Ezt a vívmányt - az attoszekundumos fizika megalapítását - 2023-ban közösen elnyert Nobel-díjjal ismerték el, a díjat megosztva Pierre Agostini-vel és Anne L'Huillier-rel. Jelenleg a Max Planck Institute of Quantum Optics igazgatója és a Ludwig-Maximilians-Universität München (LMU) kísérleti fizikai-lézerfizikai tanszékének tanára. 

Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, biokémiából doktorált a Szegedi Tudományegyetemen. Posztdoktori kutatásokat végzett Magyarországon, majd az Egyesült Államokban, többek között a Temple University és a University of Pennsylvania kutatójaként. Pályafutása során áttörést ért el az mRNS-technológiában: módosított nukleozidok alkalmazásával csökkentette az immunválaszt, ami lehetővé tette az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését. Ezzel hozzájárult a COVID-19 elleni oltások létrejöttéhez. 2023-ban Nobel-díjat kapott Drew Weissmannal közösen. Eredményei globális hatásúak, és példát mutatnak arra, hogyan válhat az elméleti kutatás gyakorlati, orvosi innovációvá.

Sir Konstantin Novoselov 1974-ben született Oroszországban, fizikus. 1994-ben szerzett diplomát a Szentpétervári Egyetemen, majd 1997-ben doktorált. Legismertebb munkája a grafén felfedezése, amelyért 2010-ben Nobel-díjat kapott. Kutatása a nanotechnológia és anyagtudomány területén alapvető újításokat hozott. Jelenleg a University of Manchester professzora. 2022-ben a BME Neumann János Professzorává választották. Tudományos munkássága a kísérleti fizika és anyagtudomány határait feszegeti, globális hatású innovációt teremtve.

Szemerédi Endre Abel‑díjas magyar‑amerikai matematikus, 2021-ben kapta meg a Neumann Professzori címet. A kombinatorika, elméleti számítástechnika és diszkrét matematika területén 200+ közleményt publikált. Leghíresebb eredménye az 1975‑ös tétel, amely kimondja, hogy pozitív sűrűségű természetes számsorozatban végtelen hosszú aritmetikai sorozatok találhatók — ez mára Szemerédi‑tétel néven ismert. Eredményei megalapozták a modern kombinatorikai elméletet, és nemzetközi hatásuk révén méltóak a Neumann‑elvhez: elmélet, amely hatással van számítástechnikára és elméleti kutatásra. 

ifj. Székelyhidi László 1977-ben született, magyar matematikus, a parciális differenciálegyenletek és a folyadékmechanika elméleti kérdéseinek kiemelkedő kutatója. Tanulmányait Oxfordban és a Princeton University-n végezte, majd több rangos intézményben (Max Planck Institute, Universität Leipzig) folytatott munkát. Eredményei a turbulencia matematikai modelljeinek és a gyenge megoldások elméletének fejlődéséhez járultak hozzá. 2018-ban megkapta a Leibniz-díjat, Németország legmagasabb tudományos kitüntetését. Számos nemzetközi akadémia tagja, és különösen ismert a nemlineáris PDE-k stabilitási kérdéseiben végzett kutatásairól. 

Dan Shechtman 1941-ben született Izraelben, kémikus. 1969-ben doktorált. 1982-ben felfedezte a kvázikristályokat, amelyek új anyagtani osztályt hoztak létre, a felfedezésért 2011-ben Nobel-díjat kapott. Kutatása a kristályszerkezetek és anyagtudomány területén úttörő. Jelenleg a Technion professzora. 2019-ben a BME Neumann János Professzorává választották. Felfedezései alapvető hatást gyakorolnak a kémia, fizika és mérnöki alkalmazások területén, és példát mutatnak a tudományos innováció és gyakorlati hasznosítás összekapcsolására. 

Sztipanovits János magyar származású villamosmérnök és informatikus, a kiberfizikai rendszerek (Cyber-Physical Systems) és a modellalapú tervezés egyik nemzetközi úttörője. A Vanderbilt University professzora és az Institute for Software Integrated Systems alapító igazgatója. Munkája a mérnöki rendszerek formalizált tervezésére, komplex hálózatok és beágyazott rendszerek modellezésére fókuszál. Jelentős szerepe volt az amerikai kiberfizikai kutatási stratégia kialakításában is. 2018‑ban kapta meg a Neumann Professzori címet.

Lovász László 1948-ban született, magyar matematikus, a gráfelmélet, kombinatorika és algoritmuselmélet egyik legjelentősebb kutatója. Korábban az MTA elnöke, majd a Microsoft Research és a Yale University prm ofesszora. Nevéhez fűződik többek között a Lovász-féle theta-függvény és a véges Markov-láncok keveredési idejére vonatkozó eredmények. Számos nemzetközi díjat kapott, köztük a 2021-es Abel-díjat, amely a matematika legmagasabb elismerése. Munkássága a modern kombinatorikus optimálás és algoritmusok fejlődésének alapköve. 2017‑ben elsőként kapta meg a Neumann Professzori címet.