A BME felgyorsítja az innovációt

„Magyarország második űrhajósa, Kapu Tibor saját bevallása szerint mindent arra alapoz, amit itt tanult, Domokos professzor és csapatának  felfedezése pedig még az Ax-4 űrmissziója mellett is nagy figyelmet kapott a sajtóban” – a Műegyetem e két legfrissebb büszkeségének emlegetésével nyitotta meg a BME Innovációs Napot Charaf Hassan rektor.

A mintegy 300 vállalati partner és BME munkatársból álló közönség előtt tartott beszéd fő témája azonban az volt, hogy a BME olyan felsőoktatási modellre áll át, amilyen még nem volt Magyarországon. „A nemzetközi színtéren akarunk versenyezni, a cél 2030-ra a világ 100 legjobb műszaki egyeteme közé kerülés” –  mondta a rektor, majd felsorolta, hogy ennek eléréséhez mit lát szükségesnek: a BME brand erősítését, az ipari bevételek növelését, valamint egy új működési és vezetési modell bevezetését.

A kutatói szabadság, a garantált hallgatói jogok és az egyetemi vagyon állami tulajdonban tartása mellett alapelv, hogy az eddiginél nagyobb állami finanszírozást számonkérhető vállalásokért cserébe kapja az egyetem. A vállalati szférát érintő fontos változás, hogy létrejön a BME Partner brand, amelynek keretében 

valódi partneri viszony kialakítására törekszik az egyetem a vállalatokkal.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár Hogyan építsük fel közösen a magyar deep tech-ökoszisztémát? címmel tartott előadást. A deep tech fogalma olyan új piacosítható műszaki áttörést takar, amely tudományos eredményekből táplálkozik. Az olyan nagy társadalmi kihívások megoldásához, mint a szegénység, az egészségügyi problémák vagy a környezetvédelem, éppen ilyen áttörésekre van szükség a digitalizáció a mesterséges intelligencia, az élettudományok technológiai területei segítségével – magyarázta a BME-n végzett helyettes államtitkár.

Bódis László elismerte, hogy a magyar startup-szektor fejlettsége elmarad a globális átlagtól és a hasonló méretű országok szintjétől, de hozzátette, vannak már sikertörténetek az MI, a big data, a fintech és az élettudományok területén, az egyetemeken pedig nő a szabadalmi bejelentések száma. Ahol szerinte szükség van a javulásra, az 

a kutatói utánpótlás, a vállalkozói szemlélet, a hatékony techtranszfer-folyamatok és a nemzetközi láthatóság erősítése.

Ezt szolgálja például a Hungarian Startup University Program, valamint a technológiai transzferrel foglalkozó egyetemi vállalkozások felépítése. Fontosnak nevezte a tőkebevonást, hogy a legnagyobb magyar egyetemek kapcsolatban álljanak kockázatitőke-alapokkal.

A helyettes államtitkár után Szabados Zsuzsanna, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációért felelős elnökhelyettese Innovációvezérelt gazdasági növekedés – a kutatás és az innováció támogatásának új irányai című előadása következett, melyben részletesen bemutatta az NKFIH – összességében csaknem 138 milliárd forintnyi finanszírozást -   megmozgató programjait. Megemlítette, hogy a vezető globális cégek egyenként többet költenek K+F+I -re, mint a kisebb országok, és a nagyvállalati dominancia Magyarországon is érvényesül: a vállalati szektor ráfordításainak 76, a teljes K+f+I -nek pedig az 53 százaléka kötődik hozzájuk. Az állami támogatásoknál az innovációs forrásoknak a digitális átállás, az egészséges élet, a zöld átállás, valamint a biztonság területérefókuszálása az elsődleges.

Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes a BME innovációs folyamatainak irányait vázolta fel. Mint mondta, a cél a BME teljesen innovációvezérelt intézménnyé alakítása, aminek az egyetem és a gazdasági szereplők közötti innovációs „körforgás” lehet az alapja. A rektorhelyettes megjegyezte, a K+F+I bevételeknek a BME összes bevételén belüli 30 százalékos aránya nemzetközi összehasonlításban is jó, de azt nominálisan is jelentősen növelni szeretnék. A szervezeti hátteret a projektmenedzsmentet végző BME Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központ (FIEK) és a nemrég létrehozott, a projektek finanszírozásáért felelős BME InnoLab Zrt. adja. Azt akarjuk elérni, hogy lehetőleg minden eredményünk üzletileg hasznosuljon – mondta Levendovszky János.

Bemutatta, hogy a BME-n jelenleg futó kutatások közül 225 rendelkezik üzleti potenciállal, ezek közül 25-öt gyorsítanak fel az üzleti hasznosulás reményében. Ezek az eredmények az energetikától kezdve az anyagtudományon át a mesterséges intelligenciáig terjednek, jelezve az egyetem széles körű kompetenciáit. Levendovszky János egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyetem tudományos potenciálja és stratégiai kutatási irányai lehetővé teszik a deep tech innovációt, ami 

egyedülálló szereplővé teszi a BME-t az új technológiák gazdasági és társadalmi transzformatív folyamataiban.

Bodzay Brigitta igazgató ismertette a FIEK szolgáltatásait a pályázatírás támogatásától a projektmenedzsmenten át az ipari kapcsolatok kezeléséig és a tudásvagyon feltérképezéséig. Jelenleg 38 futó pályázatot kezelnek, több mint 19 milliárd forint értékben, de olyan projekteket is a FIEK gondoz, mint a részvétel a HUNOR-programban vagy a EELISA. Hozzájuk tartozik a BME szellemitulajdon-portfóliójának a kezelése is – évente 20-30 iparjogvédelmi kérelmet nyújtanak be.

Kitért a „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális és készségfejlesztése a BME-n” nevű projektre, melynek célja, hogy korszerű infrastruktúrával és digitális eszközökkel támogassa a gyakorlati oktatást. A fejlesztések közül kiemelte az online és hibrid oktatás feltételeit javító eszközbeszerzéseket, a központi szerverinfrastruktúra egységesítését, valamint a korszerű laborberendezések – például röntgendiffraktométer – beszerzését, amelyekkel bővültek a hallgatók kutatási lehetőségei.

A délelőttöt Verseghi-Nagy Miklós, a BME InnoLab Zrt. vezérigazgatója zárta. Szerinte a Műegyetem jó alapokról indul a versenyben, hiszen releváns témákat kutat, nem véletlenül működik 500-nál is több, az egyetemhez valamilyen kapcsolódó vállalkozás. Az egyetem ipari bevételének megduplázása a cél 5 év alatt, ennek érdekében a BME Innolanb Zrt. sales house-ként is működik majd és vállalja az innovációk üzleti hasznosítási folyamatának teljes felügyeletét, a proof-of-concept előkészítéstől a piaci felmérésen át az értékesítésig.

A délutáni programnak a BME fő kompetenciaterületeiről szóló szekcióját Levendovszky János nyitotta meg, jelezvén, hogy 

ezeken az előadásokon keresztül a Műegyetem két értéke: a kutatási kiválóság, valamint a kompetenciák sokrétűsége találkozik.

- Ekler Péter, a VIK docense Mesterséges intelligencia és digitalizáció címmel számolt be az egyetemi MI-kutatásokról, egyebek mellett az orvosi képfeldolgozás, a beszédszintézis, a dokumentumellenőrzés vagy a gépi látás terén;

- Buzási Attila, a GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének vezetője a körforgásos gazdaság témájáról beszélt, felidézve, hogy a 17 SDG hogyan hatja át a BME működését, oktatását és kutatásait.;

- az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéket vezető Imre Attila a BME energetikai kompetenciáit ismertette , kiemelve a hő- és villamosenergia-termelést, illetve -tárolást, a nukleáris energiát, és megemlített olyan különleges kutatási irányokat, mint second life battery rendszerek, a hidrogénenergetika vagy a mobil hőtárolás;

- Nagy Zsombor Kristóf, a VBK docense a BME szerepét részletezte a magyar gyógyszeripar legnagyobb sikereiben (Cavinton, Cariprazine), továbbá ismertette az egészségiparhoz kapcsolódó kutatási területeket (robotika, műtéti eljárások, egészségmonitorozó szenzorok);

- Makk Péter, a Fizika Tanszék vezetője a jövő elektronikai eszközeinek szolgálatában bevethető új anyagokkal kapcsolatos fejlesztésekről tartott előadást, beleértve a nanotechnológiát és a spintronikát;

- Mándoki Péter, a KJK dékánhelyettese a közlekedés, a logisztika és az autonóm járművek terén folyó kutatásokat mutatta be, kitérve a virtuális pilótákra, az álpilótákra, a drónlogisztikára és az automatizált raktárlogisztikai rendszerekre;

- Krámer Tamás, az ÉMK docense a védelemiparban és a katasztrófamegelőzésben használható innovációkkal zárta a programot, olyan különlegességeket ismertetve, mint egy autonóm működésű katonai terepi jármű fejlesztése, a lejtőmozgások állapotkövetése geodéziai monitoringrendszerekkel és az árvízi előrejelző rendszerek.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság