Hogyan tanítsuk a Z generáció mérnökeit?

Az Európai Építőmérnöki Oktatási és Képzési Szövetség (EUCEET) idei konferenciáját október 16–17-én rendezték meg a BME-n, ahol több mint 60 résztvevő – egyetemi oktatók, kutatók, szakemberek, valamint PhD- és MSc-hallgatók – osztották meg tapasztalataikat és ötleteiket az építőmérnök-képzés jövőjéről. A kétnapos esemény központi témája az volt: 

hogyan tudnak az egyetemek alkalmazkodni az új generációk tanulási szokásaihoz, a digitalizációhoz és a szakmai elvárások folyamatos változásához?

A megnyitón Lovas Tamás, az European Civil Engineering Education and Training Association alelnöke, és Šarūnas Skuodis elnök hangsúlyozták: a cél az építőmérnök-képzés megújítása az együttműködés, az innováció és az empátia jegyében. A szervezet idén is átadta az „EUCEET Award for Excellence in Teaching in Civil Engineering” díjat, melyet Alfonso Rodríguez Dono, a barcelonai Universitat Politècnica de Catalunya professzora kapott az építőmérnök-képzésben alkalmazott innovatív, hatékony és mások által is átvehető oktatási módszereiért.

A konferencia nyitóelőadását Bereczki-Fodor Enikő generációkutató tartotta, a Z generáció tanulási szokásairól és attitűdjeiről. Üzenete egyértelmű volt: az oktatóknak meg kell hallgatniuk a fiatalokat és bizalmat kell építeniük velük őszinte kommunikációval és hallgatóközpontú módszerekkel.

Alan Kwan, a Cardiffi Egyetem oktatási igazgatóhelyettese arról beszélt, hogyan alkalmazkodhatnak az egyetemek a Z és az Alfa generáció igényeihez. Szerinte az építőmérnök-képzés jövője az élményszerű, adaptív és együttműködésen alapuló tanulási környezetek megteremtésében rejlik.

Šarūnas Skuodis a Vilnius Tech példáján mutatta be, hogyan javítható a hallgatói motiváció célzott oktatási és intézményi támogatással. Hangsúlyozta a játékosítás, a terepi gyakorlatok és a mentális egészséget támogató programok szerepét a sikeres tanulásban.

A Limericki Egyetem kutatói, Ross Higgins és Michael Quilligan az MI-alapú statikai elemzések korlátait vizsgálták, rámutatva, hogy ezek a hiányosságok valójában kiváló tanulási lehetőségeket kínálnak: 

az algoritmusok hibáin keresztül fejlődik a hallgatók kritikus gondolkodása és felelősségteljes MI-használata.

Declan Phillips, ugyanerről az egyetemről, a hagyományos szóbeli vizsgáztatás új szerepéről beszélt: strukturált interjúkkal valós, hiteles mérnöki kompetenciákat lehet felmérni.

A BME-t Nagy Balázs képviselte, aki bemutatta, miként épülnek be az ún. transzverzális készségek – mint a kommunikáció, a vezetői képességek és a kreativitás – a BME építményinformatikai mérnök MSc-képzésébe. A hallgatók szenzoros mérési projekteken és nemzetközi EELISA-hackathonokon vesznek részt, ahol valós problémák megoldásán keresztül fejlesztik csapatmunkájukat és projektmenedzsment-tudásukat.

Sofie Craps, a KU Leuven professzora az „építőmérnöki identitás” fejlődését elemezte, és arról beszélt, hogyan támogathatják az egyetemek tudatosan a hallgatók szakmai önazonosságának kialakulását. Kiemelte az inkluzív, sokszínű oktatási kultúra fontosságát is, amely segít abban, hogy a diákok magabiztos, kompetens mérnökként tekintsenek önmagukra.

A Széchenyi István Egyetemről Ajtayné Károlyfi Kitti a BIM (Building Information Modeling) és a projektalapú tanulás integrálását ismertette az építész- és építőmérnökképzésben, míg Rita Sassine (ESTP Paris) az oktatási projektek időtávjának és komplexitásának bővítéséről számolt be.

José Antonio Lozano Galant (University of Castilla-La Mancha) Spanyolország országos fahídversenyét mutatta be, amely a csapatmunkát, a kreativitást és a statikai ismeretek gyakorlati megértését ösztönzi.

Acacia Naves (University of La Coruña) a spanyol felsőoktatás erőfeszítéseit ismertette, amelyek a digitális oktatás, a rugalmasság és a minőségi követelmények közötti egyensúly megteremtését célozzák.

A konferencia második napján Emanuela Tilley, a SEFI elnöke tartott plenáris előadást, amelyben rámutatott: az építőmérnöki pályát vonzóbbá kell tenni, mégpedig valós problémákhoz kapcsolódó, kihívásalapú tanulással.

Giulia Sonetti (Polytechnic University of Catalonia) keynote-előadásában arra emlékeztette a résztvevőket, hogy bár a jövő kihívásai hatalmasak, a közösség ereje és egymás támogatása a szorongást közös cselekvésre válthatja.

Seyedmilad Komarizadehasl (Polytechnic University of Catalonia) olyan stúdiómodellt mutatott be, ahol a hallgatók saját okostelefonjaikkal mérnek rezgési frekvenciákat és csillapítást, majd az eredményeket kereskedelmi adathalmazokkal vetik össze.

Šarūnas Skuodis hangsúlyozta a Z generáció tanulási víziójának fontosságát: a virtuális laborok korai bevonást tesznek lehetővé, amelyet a valós, fizikai laborokban szerzett tapasztalat mélyít el.

Chafic Achour (ESTP Orléans) egy olyan projektet ismertetett, amely a digitális felmérést műemlékvédelmi célokkal kapcsolta össze, bemutatva, miként segíthetik a korszerű dokumentációs technológiák a helyreállítási döntéseket.

Fidel Lozano (University of Castilla-La Mancha) egy Dynamo-alapú munkafolyamatot ismertetett, amellyel a hallgatók a gerendák viselkedését közvetlenül a BIM-környezetben modellezhetik – a tanulók így azonnal láthatják a tervezési döntések következményeit.

Primož Jelušič (University of Maribor) az optimalizálás oktatásának többszintű keretrendszerét vázolta fel a BSc-től a PhD-szintig.

Paulo Cachim (University of Aveiro) egy féléves projektet mutatott be, amelyben a hallgatók olyan társasjátékokat terveznek, amelyek középiskolásoknak tanítják meg a fenntartható építés alapelveit. 

Az ilyen projektek nemcsak analitikus gondolkodást és kreativitást fejlesztenek, hanem a fenntarthatósági szemléletet is terjesztik a társadalomban.

Seyedmilad Komarizadehasl második előadásában a NoRisk programot mutatta be – egyéves, intenzív képzést, amely kurzusokat és szakdolgozatot ötvöz, több partnerintézmény között rotálva.

Katerina Kovarova (Cseh Műszaki Egyetem) a földtani oktatás iránti alacsony érdeklődés kihívásaira reagálva a „geológiai gasztronómia” módszerét vezette be: a játékos megközelítés segíti a hallgatókat abban, hogy megértsék a geológiai ismeretek fontosságát például az alapozás, az alagutak és a kockázatelemzés területén.

A konferencia a Gellért-hegyi Gruber József-víztározó meglátogatásával zárult.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság