A vízstressz, a lineáris gazdaság és 1 centi termőtalaj

„Legutóbb 2014-ben, még a párizsi klímacsúcs előtt voltam itt, a BME-n, akkor az egész világon nagy volt a reménykedés. Az ENSZ-ben azonban nemrég úgy találták, hogy ha a jelenlegi tempóban haladunk, akkor 2030 helyett 2063-ra érjük el a kitűzött fenntartható fejlődési célokat” – ezzel adta meg a november 7-én a Műegyetemen tartott előadása alaphangját Áder János volt köztársasági elnök.

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Intenzív Kurzusa részeként szervezett előadáson tehát arról a témáról volt szó, amellyel Áder János a legtöbbet foglalkozik a második elnöki ciklusa lejárta, 2022 óta. Kék bolygó néven saját podcastot is készít a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdéseiről – nemrég Aszódi Attilával, a Természettudományi Kar dékánjával beszélgetett energetikai kérdésekről.

A volt elnök arra kérte a megjelent érdeklődőket, hogy a problémákat összefüggéseikben nézzék, mert a megoldásukra is csak akkor van esélyünk, ha erre képesek vagyunk. Ennek megfelelően igyekezett megteremteni a kontextust azzal, hogy az utóbbi 100 évben megnégyszereződött a Föld népessége, és volt, ami a demográfiai robbanás üteménél is gyorsabban nőtt: a vízfogyasztás kétszeres, az energiafogyasztás háromszoros tempóban.

Eközben a városban élők aránya az 1980-as 39 százalékról 2015-re 54-re nőtt, 2050-re pedig 66 százalékos arányt jósolnak.

Hetente egymillió ember költözik be a városokba.

Mindezen trendek alapján úgy becsülik, hogy 2050-re a népesség fele úgynevezett vízstresszes helyen fog élni – ahol a hasznosítható víz mennyisége vagy minősége miatt nem lehet teljes mértékben kielégíteni az igényeket. Ami nem csoda annak fényében, hogy a Föld vízkészletének mindössze 3 százaléka édesvíz, és annak is csak a töredéke könnyen hozzáférhető.

Ez az adat egyike volt azoknak, amelyekre a közönség tagjai okostelefonjuk segítségével tippelhettek, és nem is teljesítettek rosszul, de azért akadt, ami meglepetést okozott. Például az, hogy minden erőfeszítés, megújulóenergia-fejlesztés ellenére az emberiség által felhasznált energiának még mindig a 76 százaléka fosszilis eredetű.

Vagy az, hogy 500 év kell 1 centiméternyi termőtalajréteg képződéséhez – ezért is lenne olyan fontos a talaj védelme, egészségesnek megőrzése, eróziójának megelőzése, ez a szempont azonban sokkal kevésbé ismert, mint mondjuk a légszennyezettség vagy a hulladéktermelés kétségkívül szintén súlyos problémája.

Mennyit ér a föld?

Magyarországon egy hektár föld ára körülbelül 2,4 millió forint, de ez nem fejezi ki annak valós értékét, ugyanis döntően a talajban lévő élőlények sokasága határozza meg az adott földterületen lehetséges gazdasági tevékenységet. A talajnak pedig sokkal átfogóbb a szerepe annál, hogy élelmiszert lehet rajta termeli: szerepe van a víztisztításban, az éghajlat-szabályozásban, a szénmegkötésben is. Annál aggasztóbb, hogy az ENSZ felmérése szerint a helytelen földhasználat következtében mostanra a mezőgazdasági művelés alatt lévő vagy erdőgazdálkodás alá vont területek egyharmada rossz minőségűvé vált.

Áder János beszélt a lineáris és a körkörös gazdaság fogalmáról is. Előbbi a kitermelés, gyártás, fogyasztás, kidobás egyirányú folyamata mentén működik, míg utóbbi próbálja a megtermelt hulladék minél nagyobb részét visszaforgatni. Ennek is vannak azonban korlátai, hiszen az újrahasznosított műanyagokat legfeljebb kétszer-háromszor lehet felhasználni.

Az előadás talán legfontosabb részlete arról szólt, hogy a környezet védelme nem pusztán morális kérdés, hanem önérdek. A fenntarthatóságot és a gazdaság érdekét szembeállító narratíva hamis, hiszen a világon megtermelt GDP 55 százaléka függ a természetes ökoszisztémától: a természettől erősen függő iparágak a globális GDP 15 százalékát, a természettől mérsékeltebben függők a 37 százalékát adják.

Ha tehát az ökoszisztémát tönkretesszük, akkor a nemcsak az egészséges élet, hanem a gazdasági tevékenység feltételei is jórészt megsemmisülnek. Vagy ahogy Áder János idézte a tételmondatot: 

„Ha a gazdasági tevékenység negatív externáliáit nem vesszük figyelembe, társadalmi szinten fogjuk megfizetni az árát.”

Áder János a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként azt is bejelentette, hogy jövő februárban harmadszor is megrendezik a Planet Budapest fenntarthatósági expót, amelynek kísérő programjai egy hónapon át várják majd a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság