A BME és a Corvinus közösen látta vendégül a QS Higher Ed Summit résztvevőit

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen fogadást és panelbeszélgetést rendezett a 2026. június 24–25-én Budapesten megrendezett QS Higher Ed Summit: Europe 2026 című konferencia előtt. Az eseményre Európa számos országából érkeztek egyetemi vezetők és felsőoktatási szakemberek, hogy megvitassák az egyetemek jövőjét, az innováció és a nemzetközi együttműködések szerepét.

A kétnapos rendezvényt megnyitva Andrew Plant, a QS Europe ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a konferencia fókuszában a nemzetköziesítés, a hallgatók munkaerőpiaci érvényesülése, a kutatási együttműködések, az intézményi ellenálló képesség, valamint az egyetemek társadalomformáló szerepe áll. Hangsúlyozta továbbá az informális kapcsolatépítés jelentőségét az új partnerségek kialakításában és az ötletek megosztásában.

A résztvevőket a BME nevében Zaránd Gergely tudományos rektorhelyettes köszöntötte, bemutatva az egyetem gazdag történelmi örökségét és nemzetközi beágyazottságát. Az 1782-ben alapított BME Európa legrégebbi műszaki egyeteme. Ma több mint ezer vállalattal ápol partneri kapcsolatot, és világszerte több mint 1200 egyetemi együttműködést tart fenn. Zaránd Gergely kiemelte az intézmény erős kutatási teljesítményét, a publikációk minőségének folyamatos javulását, valamint aktív részvételét a nemzetközi hálózatokban, köztük a HORIZON programokban és az EELISA egyetemi szövetségben.

A Budapesti Corvinus Egyetem képviseletében Fehér Péter nemzetközi szövetségekért felelős igazgató ismertette az egyetem nemzetköziesítési stratégiáját. Elmondta, hogy a Corvinus hallgatóinak több mint egynegyede, oktatóinak pedig 16 százaléka külföldről érkezik. Kiemelte az intézmény kiterjedt angol nyelvű képzési kínálatát, nemzetközi akkreditációit, valamint azokat a szoros vállalati együttműködéseket, amelyek segítik a hallgatók felkészítését a globális munkaerőpiacra.

Az esti panelbeszélgetés azt járta körül, miként erősíthetik az egyetemek az innovációt az iparral való szorosabb együttműködés révén. A beszélgetésben Joachim Lutz, a Mannheim Business School dékánja, Bruno Van Pottelsberghe, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, valamint Hassan Charaf, a BME rektora vett részt. A beszélgetést Fehér Péter és Nemeslaki András, a BME nemzetközi rektorhelyettese moderálta.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a gyors technológiai fejlődés, különösen a mesterséges intelligencia térnyerése alapvetően alakítja át a felsőoktatást és a diplomásokkal szemben támasztott elvárásokat. Hangsúlyozták, hogy 

az egyetemeknek szoros együttműködésben kell dolgozniuk az ipari szereplőkkel annak érdekében, hogy a képzések relevánsak maradjanak, és a hallgatók képessé váljanak valódi társadalmi és gazdasági hatás elérésére.

A beszélgetés során szó esett az interdiszciplináris oktatás növekvő jelentőségéről is. A résztvevők szerint a mérnöki tudományok, a gazdaságtudományok, a társadalomtudományok, a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia összekapcsolása elengedhetetlen ahhoz, hogy a végzett hallgatók képesek legyenek választ adni az összetett globális kihívásokra, és az innovatív ötleteket piaci sikerré alakítsák. „Hálózataink erejére támaszkodva további akadémiai cserekapcsolatokat és vállalati partnerségeket hozhatunk létre” – mondta Van Pottelsberghe rektor, kiemelve az alumni közösségek kulcsszerepét az intézmények fejlődésében.

A BME ipari kapcsolatrendszerének erejét érzékeltetve Charaf rektor elmondta, hogy az egyetem költségvetésének mintegy 20 százaléka már jelenleg is közvetlenül ipari együttműködésekből származik. Bemutatta a BME bővülő technológiatranszfer-tevékenységét, valamint az intézmény elkötelezettségét az innováció erősítése mellett, amely a prototípus-fejlesztések, az alkalmazott kutatások és a vállalkozói kezdeményezések támogatásában is megmutatkozik.

A panelbeszélgetés zárásaként a résztvevők az egyetemi rangsorokról és a nemzetközi versenyképességről is eszmét cseréltek. Miközben elismerték a globális rangsorok jelentőségét, hangsúlyozták, hogy az egyetemeknek elsősorban a magas színvonalú oktatásra, a jelentős társadalmi hatással bíró kutatásokra, az értékes partnerségekre és a nemzetközi együttműködésekre kell összpontosítaniuk, hiszen hosszú távon ezek alapozzák meg az intézmények nemzetközi elismertségét.

Az esemény kiváló lehetőséget biztosított a tapasztalatcserére, új szakmai kapcsolatok kialakítására, valamint a konferencia további szakmai programjainak megalapozására.

Rektori Hivatal, Kommunikációs Igazgatóság