Az innovációhoz ökoszisztéma kell

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (GTK) interdiszciplináris tudásközpontként stratégiai partnerként tud kapcsolódni a vállalatokhoz és intézményekhez. A kar szakértői számos szakterületen – a pénzügy, menedzsment, kommunikáció, pszichológia, környezetgazdaságtan és ergonómia területén – kínálnak kutatási és elemzési megoldásokat, amelyek támogatják a hatékony működést, az innovációt, a fenntarthatóságot és a versenyképesség növelését. A GTK célja, hogy a tudományos tudást a gazdaság számára is közvetlenül hasznosítható formában tegye elérhetővé.

Ezekről a képességekről és törekvésekről is szó volt az üzleti reggelik sorozatának újabb eseményén, ahol Charaf Hassan rektor köszöntő beszéde után Koltai Tamás dékán mutatta be a kilenc tanszéket, két központot, egy intézetet és egy kutatócsoportot működtető Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart.

Charaf Hassan

A 6 alapszakon, 11 mesterszakon és a doktori iskolában jelenleg közel 4000 hallgatót tanít 167 oktató – ami idehaza kimondottan jó aránynak számít. Mint a nevéből is látszik, a GTK nem klasszikus business school, sok más területet is lefed a kommunikációtól a pszichológiáig. Koltai Tamás emlékeztetett arra is, hogy a QS nemzetközi felsőoktatási rangsor az üzleti képzések területén (Business and Management) a Budapesti Corvinus Egyetem mellett csak a GTK-t jegyzi a hazai gazdasági képzőhelyek közül.

Bethlendi András gazdasági dékánhelyettes, a Pénzügyek Tanszék vezetője Versenyképességi kihívások – partnerség a sikerért című előadásában a magyar gazdaság versenyképességi mutatóiról és ezzel összefüggésben a közepes jövedelem csapdájából való kitörés lehetőségeiről beszélt. Azt mondta, módszertani nehézségek miatt ugyan a nemzetközi versenyképességi rangsorok érvényességének vannak a korlátai, de intő jel, hogy a svájci székhelyű Nemzetközi Vezetésfejlesztési Intézet (IMD) szerint tavaly Magyarország az 54. volt 67 fejlett ország közül.

Bethlendi András

Bethlendi András prezentációja itt tekinthető meg.

Sőt, a versenyszféra hatékonysága egyenesen az utolsó helyre került ezen a listán, míg a hazai infrastruktúra (41.) vagy a kormányzat (51.) jobb helyezést ért el. A Magyar Nemzeti Bank saját, az üzleti szempontok mellett átfogóbb társadalmi hatásokat is figyelembe vevő rangsora kedvezőbb képet fest, itt az EU tagjai között a 19. helyre került az ország. „Az IMD és a magyar jegybank rangsorát elnézve az igazság valahol a kettő között lehet” – jegyezte meg Bethlendi András.

Koltai Tamás a kar kutatói által különböző szervezeteknél elvégzett hatékonysági vizsgálatokat mutatta be, így mozgásszervi rehabilitációs kórházi osztályok működését és a Magyar Államkincstár bérszámfejtési tevékenységének elemzését, valamint a GTK saját oktatóinak teljesítményértékelését. A relatív hatékonyságvizsgálat segítheti a cégeket a belső tartalékok feltárásában, a jó gyakorlatok azonosításában, valamint a nem hatékony szervezeti egységek esetében operatív beavatkozási javaslatok meghozatalában.

Koltai Tamás

Koltai Tamás prezentációja itt tekinthető meg.

Nemeslaki András rektorhelyettes, a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék vezetője Innovációvezérelt vállalkozások fejlesztése címmel beszélt arról, hogy a magyar gazdaság extenzív növekedési tartalékainak kimerülésével mi lehet a fejlődés útja. A megoldás az innovációvezérelt vállalkozások fejlesztése, és itt rögtön közbe is szúrta, hogy nem szabad elfelejteni: az innováció nem k+f, hanem a felfedezés és a piacra vitel együttese.

Nemeslaki András

„A BME partnerségeket akar építeni, mert az innovációhoz ökoszisztéma kell” – jelentette ki Nemeslaki András. Hozzátette, mindössze 1200 magyar cég (az összes 0,3 százaléka) adja a magyar GDP-növekedés közel negyedét, az export 13 százalékát, a GTK kutatói pedig ezek vezetőivel interjúznak évek óta, hogy megértsék, miben más ott a know-how, mint a többi magyar vállalkozásnál.

Nemeslaki András prezentációja itt tekinthető meg.

Fenntarthatósági megoldások a BME GTK-n címmel tartott előadást Buzási Attila egyetemi docens, a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője. Röviden ismertette a kar fenntarthatósági stratégiáját, illetve a karbonlábnyom-számítási és karbonsemlegesítési szolgáltatások elvégzését olyan szervezeteknek, mint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Autóipari Próbapálya Zala Zrt. Beszámolt a BME 2025 októberében induló ESG-tanácsadó-képzéséről is, amely hibrid oktatási formában, vállalati együttműködések keretében folyik majd.

Buzási Attila

Buzási Attila prezentációja itt tekinthető meg.

Szijjártó Linda, az Ergonómia és Pszichológia Tanszék adjunktusa a reboarding, azaz (jellemzően) a nők gyermekgondozási távollét utáni visszatérésének a munkaerő-piaci kihívásairól tartott előadást. Szóba került a családbarát karriermenedzsment, a maternity coaching előnyei a csökkenő fluktuációs költségektől a növekvő termelékenységig, illetve általában a gondoskodó, családbarát vállalati kultúra versenyelőnyei.

Szijjártó Linda

Szijjártó Linda prezentációja itt tekinthető meg.

Végezetül Szalmáné Csete Mária, nemzetközi dékánhelyettes, a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék docense, Formáljuk együtt a jövőt! – Tapasztalatok és jövőbeli lehetőségek a GTK-n címmel a kar oktatási sajátosságairól beszélt. Egyebek mellett az interdiszciplinaritásról, a rugalmas, projektalapú tanulási formákról, valamint a vállalati és kutatási partnerségekről. Hangsúlyozta, hogy a GTK intézményesíteni szeretné a már most is meglévő jó kapcsolatait a vállalkozásokkal és az államigazgatási intézményekkel, feltárva a további lehetőségeket és hatékonyan hasznosítva azokat, hogy a hallgatók minél közelebb kerüljenek a tanultakat alkalmazó gazdasági szférához.

Szalmáné Csete Mária

Szalmáné Csete Mária prezentációja itt tekinthető meg.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság